Alapszabály 

A Magyar Bor Akadémia Alapszabálya

 

A magyar bor ügyének szolgálata és képviselete céljából az ebben érdekeltek - akik a magyar szőlészet és borászat szakterületének, tudományos és gazdasági életének elismert képviselői - elhatározták a Magyar Bor Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) mint társadalmi szervezet megalakítását és működtetését az alábbi feltételek szerint.


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



1. A társadalmi szervezet neve: Magyar Bor Akadémia

2. Az Akadémia célja és hivatása: a legmagasabb szinten védeni és képviselni a bor ügyét, különös tekintettel a magyar bor szakmai hírnevének és társadalmi megbecsültségének újrateremtésére, védelmére és képviseletére.
Az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a magyar gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.
Az Akadémia célja a közönség nevelése, a borra vonatkozó valós ismeretek terjesztése.
Az Akadémia céljai szolgálatában végzett működésének alapelvei: a minőség, a hitelesség és a tisztesség.
Az Akadémia működését konkrét pénzügyi és gazdasági érdekek befolyásától mentesen végzi, kizárólag a magyar borok összességének ügyét szolgálva.
Az Akadémia közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. A Magyar Bor Akadémia székhelye:  1035 Budapest, Miklós tér 1.


II. AZ AKADÉMIA TEVÉKENYSÉGE, A CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

 

Az Akadémia erkölcsi tekintélyt és társadalmi súlyt van hivatva megtestesíteni a magyar bor ügyének szolgálatában.
Az Akadémia saját célkitűzéseinek és hivatásának megfelelő kereteken belül közbenjárhat a hatóságoknál.
Az Akadémia a saját célkitűzéseivel egyező tevékenységek bátorítására és elismerésére, e tevékenységeket egyszeri vagy többszöri, eseti vagy rendszeres, erkölcsi vagy anyagi természetű díjakkal, diplomákkal vagy elismerő oklevelekkel jutalmazhatja.
Az Akadémia támogatja minden olyan mű és kiadvány kiadását, melyek célja a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos közönségnevelési tevékenység, valamint a magyar borok fogyasztásának és hírnevének népszerűsítése.
Az Akadémia támogatja tudományos eredmények létrehozását, szakmai és gazdasági elemzéseket végez, illetve végeztet.
Az Akadémia szakmai továbbképzési tevékenységet folytat, a tevékenységébe illeszkedő kulturális és szakmai rendezvényeket szervez, illetve támogat.
Az Akadémia elismerésben részesíthet minden, tagjai által készített értékes és nyomtatásban megjelentetett művet, vagy minden olyan különleges tevékenységet, amely a szóban forgó ügy érdekében jelentős eredményt mutat fel.
A díjak és támogatások odaítélésének módozatáról a Közgyűlés által hozott és elfogadott külön szabályok rendelkeznek.
Az Akadémia a szervezésében vagy közreműködésében megvalósuló rendezvényeket felhasználja a magyar bor ügyének ismertté tétele és népszerűsítése érdekében.
Az Akadémia fellép minden olyan megnyilvánulás ellen, ami az itt rögzített célokkal és alapelvekkel ellentétes.

Az Akadémia tevékenységet végez az alábbi területeken:

1. egészségmegőrzés és betegségmegelőzés a kulturált borfogyasztás szokásainak terjesztése   révén,

3. tudományos tevékenység, kutatások végzése, illetve támogatása, a magyar szőlészet és  borászat tudományos képviselete

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, szakirányú továbbképzés és szakirodalmi tevékenység, illetve szakkönyvek támogatása révén,

5.  kulturális tevékenység a bor és a kultúra különböző kapcsolódó területein,

6. kulturális örökség megóvása, a magyar szőlészet és borászat kulturális értékének védelme,

16. fogyasztóvédelem, a fogyasztók tájékoztatása.

Az Akadémia szolgáltatásaiból (nyilvános rendezvények, kiadványok támogatása, szakmai képzés, tudományos eredmények támogatása) bárki megkötés nélkül részesülhet a programokon való részvétel, illetve a támogatott teljesítmények eredményének felhasználása révén. Az Akadémia programjait és tevékenységének eredményeit nyilvánosan meghirdeti, illetve nyilvánosságra hozza.


III. AZ AKADÉMIA GAZDÁLKODÁSA

 

1. Az Akadémia nem haszonszerzésre alakult intézmény.

2. Az Akadémia éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételeit a tagjai által fizetett tagdíjak és az egyéb forrásokból származó pénzeszközök, adományok és támogatások képezik.

3. Az Akadémia – céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Akadémia gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. Az Akadémia befektetési tevékenységet nem folytat. Egyebekben az Akadémia köteles betartani az egyesületekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat.

 

IV. AZ AKADÉMIA TAGJAI

 

1. Az Akadémia tagsága rendes és örökös, továbbá pártoló és tiszteletbeli tagokból áll. A rendes tagok létszáma legfeljebb 200 fő lehet.  Az örökös, a pártoló és a tiszteletbeli tagok száma nem korlátozott.

2. Az Akadémia rendes tagjai a magyar szőlészet és borászat tudományos és gazdasági életének – ideértve a kereskedelmet és a vendéglátást is – legkiválóbb képviselői, továbbá a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti élet kiválóságai lehetnek, akik az Akadémia céljaival és elveivel azonosulnak, és akik azok megvalósulásában aktívan közreműködnek.
A rendes tagokat az összes tagsági jog és kötelezettség teljes tartalommal megilleti, illetve terheli.

3. Különös megtiszteltetésként az Akadémia örökös tagjává választhatók azok a személyek, akiknek az Akadémia működésében, vagy egyébként az Akadémia céljai érdekében végzett kiemelkedő tevékenységét az Akadémia e címmel kívánja elismerni.
Az örökös tagok tagdíjat nem fizetnek, egyébként az összes tagsággal járó jog és kötelezettség teljes körűen megilleti és terheli őket.

4. Az Akadémia pártoló tagjai lehetnek a magyar bor ügyének azok a segítői (természetes személyek vagy jogi személyek), akik az Akadémia tevékenységét támogatásban kívánják részesíteni. A pártoló tagok a közgyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást fizetik, az Akadémia Közgyűlésén és más rendezvényein részvételük nem kötelező, a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt és vezető tisztségviselővé nem választhatók.

5. Az Akadémia tiszteletbeli tagjai lehetnek a magyar bor ügyének azok a támogatói, akik az Akadémia céljaival azonosulnak, és annak szellemében tevékenykednek. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek, az Akadémia Közgyűlésén és más rendezvényein részvételük nem kötelező, a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt és vezető tisztségviselővé nem választhatók.

6. A tagsági viszony keletkezése:

Az Akadémia tagjai sorába olyan személyek jelölhetők, akik működési területük neves és elismert tekintélyei, elkötelezetten szolgálják a magyar bor ügyét, elfogadják és képviselik az Akadémia célkitűzéseit.
A tagságra történő jelölést legalább tíz, szavazattal bíró, a jelöltet ajánló tagnak kell benyújtania, megfelelő indoklás mellett, az Akadémia Elnökségéhez. A jelölést az Elnökség megtárgyalja, és ha azzal egyetért, a felvételre szóló javaslatot terjeszt a Közgyűlés elé. Az örökös, pártoló és tiszteletbeli tagok személyére az Elnökség is jelölést tehet. A tagfelvételt a Közgyűlés napirendjére fel kell venni. Az elutasított jelölésről az Elnökség a Közgyűlésnek beszámolni tartozik. A közgyűlés dönthet úgy, hogy az elutasított jelölést a közgyűlés napirendjére veszi.
A rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok sorába kategóriánként évente legfeljebb a rendes tagok mindenkori létszámának egytizedét kitevő létszámban vehetők fel új tagok.
A tagfelvétel minden esetben a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tagsági jog megszerzéséhez a Közgyűlés kétharmados többségű döntésére és tagfelvétel esetén az érintett személy elfogadó nyilatkozatára van szükség, melyben a belépő tag a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket vállalja.

7. A tagsággal járó jogok és kötelezettségek:

a) A tagokat a jelen alapszabály szerinti terjedelemben a következő jogok  illetik meg:
• részvétel az Akadémia tevékenységében,
• felszólalási, véleményezési, indítvány- és javaslattételi jog,
• szavazati jog az Akadémia Közgyűlésén,
• a választás joga és a választhatóság joga az Akadémia tisztségeire, továbbá eseti vagy állandó bizottságaiba,
• meghatározott esetekben az Akadémia testületi üléseinek összehívására történő javaslattétel, annak kezdeményezése.
A tagok jogaikat törvényesen, azok rendeltetésének megfelelően kötelesek gyakorolni. Tilos az Akadémia tagságával járó jogokkal való visszaélés, különösen bármely elfogult érdek érvényesítése vagy képviselete, vagy erre való törekvés.
Egyszersmind tilos a tagok jogainak bármilyen csorbítása.

b) A tagok kötelezettségei:
A tagok általános kötelezettsége, hogy aktívan közreműködjenek az Akadémia célkitűzéseinek megvalósításában, megtartsák az Alapszabály rendelkezéseit. ... Ezen belül a tagi kötelezettségek az alábbiak:
• részvétel az Akadémia közgyűlésein (a pártoló és tiszteletbeli tagok kivételével), általános tevékenységeiben, valamint mindazon tevékenységeinek ellátásában, amelyeket a tagok elvállaltak,
• az Akadémia döntést hozó szervei által meghozott döntések végrehajtása,
• tagdíj fizetése a Közgyűlés által megszabott mértékben.
A tagdíj (vagyoni hozzájárulás) fizetése az akadémiai tagság feltételét képezi, az örökös tagok kivételével.
Az Akadémia tagja nem veszélyeztetheti az Akadémia céljának megvalósítását és az Akadémia tevékenységét.
Az Akadémia tagjai kötelesek betartani az Akadémia Etikai Kódexében meghatározott előírásokat.


Az Akadémia tagjai semmilyen módon nem használhatják fel tagságukat személyes hasznukra.


8. A tagsági viszony megszűnése:
A tagsági viszony az elhalálozás illetve jogutód nélküli megszűnés esetén kívül megszűnik:
• a tag kilépésével,
• a tagsági jogviszony Akadémia általi felmondásával,
• a tag kizárásával,
• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.


a) A tag az Akadémia tagjai sorából írásbeli bejelentéssel bármikor indoklás nélkül kiléphet. A bejelentést a tag az Elnökséghez címezve teheti meg, a tagsági jogviszony ez esetben a bejelentés címzetthez történő megérkezésének napjával szűnik meg.

b) Azt a tagot, aki az Akadémia Alapszabályát, vagy közgyűlési határozatát, illetve tagi kötelezettségeit súlyosan vagy ismételten megsértette, vagy a tagságra etikai vagy más okból méltatlanná vált, az Akadémia Közgyűlése - bármely tag vagy akadémiai szerv kezdeményezésére a tagok sorából kizárhatja.
A kizárás kérdésében a Közgyűlés köteles a kizáráshoz vezető körülményeket teljes körűen megvizsgálni, és az érintett tagot személyesen meghallgatni. Ez utóbbitól akkor lehet eltekinteni, ha az eset összes körülményeiből adódóan a Közgyűléstől ez nem várható el. A kizárást elrendelő, indoklással ellátott döntést a taggal közölni kell, és azt - ha az törvénysértő - a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az erre vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadhatja.

c) Az Elnökség javaslatára a közgyűlés általi 30 napos határidővel felmondás útján megszűnik a tagsági viszony, ha valamelyik tag az előírt tagsági díjjal a tárgyéven túl fél évnél tovább hátralékban van, és tagdíját a harminc napos fizetési póthatáridőt kitűző írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi a megszabott határidőben.

Az Elnökség javaslatára a közgyűlés 30 napos határidővel felmondja továbbá azon, megjelenési kötelezettséggel tartozó tagok tagságát, akik három egymást követő Közgyűlésen az általuk igazolt elfogadható ok nélkül nem vettek részt. Utóbbi esetben a közgyűlés méltányosságból dönthet úgy, hogy a közgyűléseket elmulasztó tagot a megjelenési kötelezettséggel nem járó tiszteletbeli tagsági körbe sorolja át. Az Elnökségnek a törlést elrendelő döntéséről a közgyűlést tájékoztatnia kell. Az Elnökség törlést elrendelő döntését - ha az törvénysértő - a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül megtámadhatja a bíróság előtt.



V. AZ AKADÉMIA SZERVEZETE

 

Az Akadémia legfőbb döntést hozó szerve a Közgyűlés.
Az Akadémia végrehajtó szervei az Akadémia Elnöke, Alelnökei, a Főtitkár és a Kincstárnok, valamint az ezen tisztségviselőkből álló Elnökség, továbbá a jogi ügyeket intéző Jogtanácsos.
Az Akadémia ellenőrző szerve az Ellenőrző Bizottság. A Közgyűlés dönthet úgy, hogy egyes tisztségek feladatkörét - kivéve az elnöki tisztséget - a hatékony működés érdekében összevonja. Ez esetben az összevont feladatokat egy személy látja el.
Az Akadémia tisztségviselőinek listáját az Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.
A Közgyűlés, illetve az Elnökség bármely konkrét teendő ellátására eseti vagy állandó bizottságokat állíthat fel - működési szabályaik meghatározása mellett -, melyek munkáját külső szakértők segíthetik.
A Közgyűlés az Akadémia tagjai sorából legalább 8, legfeljebb 15 tagból álló Etikai Bizottságot hoz létre határozatlan időre. Az Etikai Bizottság tagjai lefolytatják az Akadémia Elnöksége által kezdeményezett etikai eljárásokat és meghozzák azokban a döntéseket. Az etikai eljárások lefolytatásának anyagi és eljárási szabályait a Közgyűlés által elfogadott Etikai Kódex és annak Eljárási Szabályzata határozza meg, melyek a jelen Alapszabály 2. sz. mellékletét képezik.

 

 

VI. KÖZGYŰLÉS

 

1. A Közgyűlés az Akadémia legfőbb testületi szerve, a tagok összességének testülete.

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörei:

a) megállapítja és módosítja az Alapszabályt,

b) megállapítja az Akadémia által rendszeresen nyújtott díjak, támogatások odaítélésének szabályzatát, eljárási rendjét,

c) értékeli az Akadémia éves tevékenységét, meghatározza a következő év legfontosabb feladatait,

d) meghatározza az Akadémia éves költségvetését, az Ellenőrző Bizottság jelentése alapján értékeli az Akadémia gazdálkodását,

e) dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás, úgyszintén a feloszlás kimondásáról,

f) megválasztja legfeljebb 3 évi időtartamra az Akadémia tisztségviselőit, valamint a legalább három, de páratlan tagból álló Ellenőrző Bizottságot, megállapítja díjazásukat, dönt mindezek felmentéséről,

g) megállapítja a tárgyévben befizetendő éves tagdíj összegét,

h) dönt a tagfelvétel és a tagkizárás kérdésében,

i) elfogadja a közhasznúsági jelentést, továbbá az éves beszámolót - ezen belül az Elnökségnek az Akadémia vagyoni helyzetéről szóló jelentést,

j) dönt az olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról, amelyet az Akadémia saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az Ellenőrző Bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

k) dönt a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és az Ellenőrző Bizottsági tagok vagy más akadémiai szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről,

l) dönt a könyvvizsgáló megválasztásáról, visszahívásáról, díjazásának megállapításáról

m) dönt a végelszámoló kijelöléséről.

A Közgyűlés dönthet az Akadémia működését érintő bármely más kérdésben.

3. A Közgyűlésen a rendes és örökös tagok teljes joggal vesznek részt, a pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati jogot nem gyakorolnak.
A Közgyűlésen a tagok azonos szavazati joggal bíró meghatalmazott képviselő útján is képviseltethetik magukat. Egy tag azonban legfeljebb két másik tagot képviselhet.

4. A Közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik, összehívásáról a Főtitkár útján az Elnökség gondoskodik. Ezenkívül az Elnökség a Közgyűlést – szükség szerint – bármikor összehívhatja. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.
A Közgyűlés üléseinek helye az Akadémia székhelye, vagy a meghívóban az Elnökség által meghatározott más helyszín.

5. A Közgyűlés összehívása (írásban, levél, telefax vagy elektronikus levél útján) történik, az ülés helye, ideje és napirendje közlésével, a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal, figyelemmel a XII. pontban foglalt előírásokra.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az Akadémia szervei a közgyűlést összehívó Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.


6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon az Akadémia szavazattal bíró tagjainak több, mint fele jelen van. A napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához valamennyi szavazati joggal bíró tag jelenléte szükséges.
Ha a Közgyűlés határozatképtelen, azt fél órával később azonos helyre, időpontra és azonos napirenddel összehívandó Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés előzőek szerinti megtartását az ülésre szóló meghívóban közölni kell.

7. Az üléseket az Akadémia Elnöke vezeti. Az Elnök akadályoztatása esetén az ülés levezető elnökét, továbbá minden esetben a közgyűlés jegyzőkönyvezetőjét és a jegyzőkönyv hitelesítőit, a szavazatszámláló bizottság tagjait a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg.
Az Akadémia rendes és örökös tagjait egy-egy szavazat illeti meg.
A határozatokat a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Mégis, a tagfelvételhez, a tag kizárásához, valamint a tisztségviselők megválasztásához (az alábbi kivétellel) és visszahívásához, 2/3-os szótöbbséggel hozott döntés szükséges. Az Akadémia Alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok %-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Akadémia céljának módosításához és az Akadémia megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok %-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Tisztségviselő választás esetén, ha valamelyik jelölt nem kapja meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget, úgy a szavazást meg kell ismételni, több jelölt esetén felkerekítve annyi számú jelölttel - az előző szavazás erősorrendjében, - amennyi a még betöltendő tisztséget viselők számát egyharmaddal haladja meg. Ha az így megtartott második forduló sem hoz eredményt, úgy az azonos szabályokkal tartott harmadik szavazási fordulóban az adott tisztség betöltéséhez a szavazatok egyszerű többsége is elegendő.
A Közgyűlés jelenlévő tagjai egyharmadának javaslatára titkos szavazást rendelhet el, vagy dönthet úgy, hogy bizonyos határozat minősített szótöbbséggel érvényes. A tagfelvétel és a tisztségviselő választás kérdésében a szavazás titkosan történik.

8. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt személyiségi jogok indokolják, vagy egyéb, jogszabályban rögzített okok lehetővé teszik.

9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az Akadémia elnöke, két hitelesítő tag és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.
A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, a megtörtént lényeges eseményeket, az elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket.
Egy döntés meghozatala ellen szavazók különvéleményét – kérésükre – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

 


VII. AZ AKADÉMIA TISZTSÉGVISELŐI


Az Akadémia tisztségviselői: az Akadémia Elnöke, Alelnökei, Főtitkára, Kincstárnoka,
Jogtanácsosa és az Ellenőrző Bizottság tagjai, akik természetes személyek lehetnek

1. Az Akadémia Elnöke:
Az Akadémia Elnökét a Közgyűlés választja tagjai sorából. Az Elnök képviseli az Akadémiát, gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

2. Az Akadémia Alelnökei:
A Közgyűlés a tisztségre választható tagok közül egy vagy több, de legfeljebb hét Alelnököt választ. Az Alelnök(ök) segíti(k) munkájában az Akadémia Elnökét, annak akadályoztatása esetén ellátja(k) helyettesítését.

3. Az Akadémia Főtitkára:
A Közgyűlés tagjai sorából választja meg az Akadémia Főtitkárát. A Főtitkár az általa vezetett Titkárság segítségével intézi az Akadémia ügyviteli és adminisztratív teendőit. Az Elnöktől kapott felhatalmazás alapján elláthatja az Elnök helyettesítését.

4. Az Akadémia Kincstárnoka:
A Közgyűlés a Kincstárnokot tagjai sorából választja. A Kincstárnok irányítja az Akadémia gazdasági tevékenységét és pénzügyeit.

5. Az Akadémia Jogtanácsosa:
A Közgyűlés az Akadémia tagjai közül egy Jogtanácsost választ, aki intézi az Akadémia jogi természetű ügyeit. Amennyiben az Akadémia tagsága köréből az erre alkalmas személy nem választható meg, úgy a jogi teendők ellátására az Elnökség külső személynek is megbízást adhat.

 

VIII. AZ AKADÉMIA ELNÖKSÉGE


1. Az Akadémia Közgyűlései között az Akadémia ügyeit az Elnökség intézi. Az Elnökség a megválasztott alelnökök számához igazodóan legalább 4 és legfeljebb 8 főből áll. Az Elnökséget az Akadémia közgyűlése által megválasztott Elnöke vezeti. Az Elnökség az Akadémia Elnökéből, Alelnökeiből, Főtitkárából és Kincstárnokából álló testület, melynek ülésein állandó meghívottként jelen van az Akadémia Jogtanácsosa és az Felügyelő Bizottság elnöke.
Az Elnökség dönthet bármely kérdésben, nem érintve a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó tárgyakat.

 

2. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
• az Akadémia napi ügyeinek vitele, az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
• a beszámolók elkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,
• az éves költségvetés elkészítése és annak közgyűlés elé terjesztése,
• az akadémiai vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala, végrehajtása,
• az Akadémia jogszabály és Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,
• a közgyűlés összehívása, a tagság és az Akadémia szerveinek értesítése,
• az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Akadémiával kapcsolatos kérdésekre,
• a tagság nyilvántartása,
• az Akadémia határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
• az Akadémia működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
• az Akadémiát érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az törvényben előírt intézkedések megtétele.

 

3. Az Elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az Akadémiával kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Akadémia tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

 

4. A közgyűlés összehívása:

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
• az Akadémia vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
• az Akadémia előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
• az Akadémia céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Akadémia megszüntetéséről dönteni.

 

5. A vezető tisztségviselő az Akadémia tagjai részére köteles az Akadémiára vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az Akadémiára vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Akadémia üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Akadémia kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

6. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Akadémiának okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Akadémiával szemben.

 

7. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. Az ülések összehívásáról igazolt módon írásos meghívó útján (ajánlott levél, telefax, vagy e-mail) a Főtitkár gondoskodik, figyelemmel a XII. pontban foglalt előírásokra. Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait. A meghívót az ülés tervezett időpontját legalább 5 (öt) nappal megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. Az Elnökség ülését legalább két elnökségi tagnak az Elnökhöz intézett kérésére össze kell hívni. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség üléseit az Akadémia Elnöke vezeti, vagy az őt helyettesítő elnökségi tag. Az Elnökség döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt még kell ismételni, és újabb szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni.
Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvet az Akadémia Elnöke, illetve az őt helyettesítő elnökségi tag írja alá és egy másik elnökségi tag hitelesíti.

 

8. A vezető tisztségviselő megbízás megszűnése:

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
• határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
• megszüntető feltételhez kötött megbízás esetén a feltétel bekövetkezésével,
• visszahívással,
• lemondással,
• a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, 
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Az Akadémia tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják a közgyűlés erre vonatkozó határozatával.

 

A vezető tisztségviselő megbízásáról az Akadémiához címzett, az Akadémia másik vezető tisztségviselőjéhez vagy az Elnökséghez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

Ha az Akadémia működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.

 

IX. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

 

1. A Felügyelő Bizottságot a Közgyűlés választja meg tagjai sorából.
A Felügyelő Bizottság a megválasztását követő ülésén saját tagjai sorából megválasztja elnökét és elnökhelyettesét.

 

2. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

3. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Akadémia működését és gazdálkodását. Ennek során az Akadémia tisztségviselőitől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Akadémia könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

4. A Felügyelő Bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.
A Felügyelő Bizottság az Akadémia irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az Akadémia fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja, és szakértővel megvizsgáltathatja.

5. A Felügyelő Bizottság tagja az Akadémia Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alapszabály így rendelkezik.

6. A Felügyelő Bizottság köteles az Akadémia intézkedésre jogosult testületét tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Akadémia működése során olyan jogszabály sértés vagy az Akadémia érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé,
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

7. Az intézkedésre jogosult testületet a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. A Felügyelő Bizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az Akadémiának okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az Akadémiával szemben.

 

8. Ha az arra jogosult testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

9. A Felügyelő Bizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek.

 

10. A Felügyelő Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évenként kétszer össze kell hívni. A Bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik. Az ülések összehívása, tartása, a döntéshozatal és annak dokumentálása az Elnökség ülésére vonatkozó szabályok szerint történik.


X. A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK,
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK


1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató vezető tisztségviselő nem lehet.

 

2. A fentieken túl nem lehet az Akadémia tisztségviselője az a személy, aki az Akadémiával ellentétes célú vagy érdekű más szervezet vezető tisztségviselője, illetve aki az Elnökségben viselt tisztségén felül további 3 vagy több társadalmi szervezet vezető tisztségviselője, ennek bejelentésétől számított 15 napon túl.

 

3. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Akadémia könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az Elnökség elnöke vagy tagja,
b) az Akadémiával a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az Akadémia cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Akadémia által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
e) a Felügyelő Bizottság tagjaira is alkalmazni kell az Elnökség tagjaira vonatkozó, az fenti X/l. pontban foglalt korlátozó és tiltó rendelkezéseket.

 

4. A Közgyűlés és az Elnökség és más testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Akadémia cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Akadémia által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
c) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
d) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
e) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,
f) aki a döntésben érdekelt mást szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
g) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

XI. AZ AKADÉMIA KÉPVISELETE


Az Akadémia képviselője az Akadémia Elnöke, Alelnökei, Főtitkára és Kincstárnoka.
Az Elnök és a Főtitkár képviseleti joga önálló.
A további képviselők közül bármelyik kettő együttesen képviseli az Akadémiát.
Az Akadémia jegyzése akként történik, hogy az aláírási joggal rendelkező személy a Magyar Bor Akadémia kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a nevét az aláírási címpéldánnyal megegyező módon írja alá.

 

XII. AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE


A testületek működésének főbb szabályai

 

Az Akadémia testületéi összehívásáról a testület választott ügyintéző szervének, illetve a testület elnökének kell gondoskodnia.
Az összehívás írásban történik, az ülés helye, ideje és napirendje közlésével, a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal, az elnökségi és Ellenőrző Bizottsági ülés előtt 8 nappal. A meghívónak tartalmaznia kell az Akadémia nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

 

Eseti ügy eldöntésére a testületeket úgy kell összehívni, hogy a döntésre alapul szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül a döntés meghozható legyen.

 

Ha a testület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A testület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

 

A testületi ülés határozatképes, ha azon a testület szavazattal bíró tagjainak több mint fele jelen van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

Az üléseket a testület elnöke vezeti.
A testületek minden tagját egy szavazat illeti meg.
A határozatokat a testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, ha a jogszabály vagy a jelen Alapszabály nem rendelkezik másként.
A testület jelenlévő tagjai 1/3-ának javaslatára titkos szavazást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel érvényes.

 

A testületek üléséről a VI/9. pont szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

XIII. AZ AKADÉMIA MEGSZŰNÉSE

 

1. Az Akadémia más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

 

2. Az Akadémia jogutód nélkül megszűnik, ha a közgyűlés határozatot hoz a megszűnésről, illetve, ha az erre jogosult szerv megszünteti, továbbá, ha az Akadémia megvalósította célját vagy az Akadémia céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy az Akadémia tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a tíz főt - feltéve mindegyik esetben, hogy az Akadémia vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Akadémiát a nyilvántartásból törli.

 

3. Az Akadémia jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Alapszabályban meghatározott, az Akadémia céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezetnek kell átadni.
A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az Alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Akadémia vagyonáról, vagy ha az Alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az Akadémia törlésével száll át az új jogosultra.

 

4. Az Akadémia jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Akadémiának okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított 1 éven belül - az Akadémia törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 

5. Ha az Akadémia jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az Akadémia vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az Akadémia fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltak, továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az Alapszabályt az Akadémia tagjai az 1992. szeptember 10-én tartott alakuló ülésen fogadták el, rendelkezései e naptól lépnek hatályba.

Kelt Budapesten, 2018. június 21-én.

Az Alapszabályt az Akadémia tagsága 1992. szeptember 10-én fogadta el, majd 1997. február 13-i, 2001. április 23-i, a 2004. december 13-i t 2006. május 29-i, 2007. október 19-i, 2009. október 13-i, 2010. április 22-i 2011. március 22-i, 2012. február 29-i, 2012 május 10-i ülésén valamint 2014.május 10-i ülése és az előzővel összekapcsolva a Közgyűlés 2016. január 14-i ülése módosította és egységes szerkezetbe foglalta. Az Alapszabályt legutoljára a Közgyűlés 2018. június 21-i ülésén módosította.  

Keressen minket

Tel:+36 70 386 8265 | Email: info@magyarborakademia.hu