A Magyar Bor Akadémia Alapszabálya


A magyar bor ügyének szolgálata és képviselete céljából az ebben érdekeltek – akik a magyar szőlészet és borászat szakterületének, tudományos és gazdasági életének elismert képviselői – elhatározták a Magyar Bor Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) mint társadalmi szervezet megalakítását és működtetését az alábbi feltételek szerint.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A társadalmi szervezet neve: Magyar Bor Akadémia

2. Az Akadémia célja és hivatása: a legmagasabb szinten védeni és képviselni a bor ügyét, különös tekintettel a magyar bor szakmai hírnevének és társadalmi megbecsültségének újrateremtésére, védelmére és képviseletére.
Az Akadémia célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a magyar gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.
Az Akadémia célja a közönség nevelése, a borra vonatkozó valós ismeretek terjesztése.
Az Akadémia céljai szolgálatában végzett működésének alapelvei: a minőség, a hitelesség és a tisztesség.
Az Akadémia működését konkrét pénzügyi és gazdasági érdekek befolyásától mentesen végzi, kizárólag a magyar borok összességének ügyét szolgálva.
Az Akadémia közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. A Magyar Bor Akadémia székhelye:  1051. Budapest, Vörösmarty tér 1.

II. AZ AKADÉMIA TEVÉKENYSÉGE, A CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

Az Akadémia erkölcsi tekintélyt és társadalmi súlyt van hivatva megtestesíteni a magyar bor ügyének szolgálatában.
Az Akadémia saját célkitűzéseinek és hivatásának megfelelő kereteken belül közbenjárhat a hatóságoknál.
Az Akadémia a saját célkitűzéseivel egyező tevékenységek bátorítására és elismerésére, e tevékenységeket egyszeri vagy többszöri, eseti vagy rendszeres, erkölcsi vagy anyagi természetű díjakkal, diplomákkal vagy elismerő oklevelekkel jutalmazhatja.
Az Akadémia támogatja minden olyan mű és kiadvány kiadását, melyek célja a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos közönségnevelési tevékenység, valamint a magyar borok fogyasztásának és hírnevének népszerűsítése.
Az Akadémia támogatja tudományos eredmények létrehozását, szakmai és gazdasági elemzéseket végez, illetve végeztet.
Az Akadémia szakmai továbbképzési tevékenységet folytat, a tevékenységébe illeszkedő kulturális és szakmai rendezvényeket szervez, illetve támogat.
Az Akadémia elismerésben részesíthet minden, tagjai által készített értékes és nyomtatásban megjelentetett művet, vagy minden olyan különleges tevékenységet, amely a szóban forgó ügy érdekében jelentős eredményt mutat fel.
A díjak és támogatások odaítélésének módozatáról a Közgyűlés által hozott és elfogadott külön szabályok rendelkeznek.
Az Akadémia a szervezésében vagy közreműködésében megvalósuló rendezvényeket felhasználja a magyar bor ügyének ismertté tétele és népszerűsítése érdekében.
Az Akadémia fellép minden olyan megnyilvánulás ellen, ami az itt rögzített célokkal és alapelvekkel ellentétes.
Az Akadémia közhasznú tevékenységet végez az alábbi, az 1997. évi CLVI. tv. 26. § (c) bekezdésében szám szerint felsorolt területeken:

1. egészségmegőrzés és betegségmegelőzés a kulturált borfogyasztás szokásainak terjesztése   révén,

3. tudományos tevékenység, kutatások végzése, illetve támogatása, a magyar szőlészet és  borászat tudományos képviselete

4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, szakirányú továbbképzés és szakirodalmi tevékenység, illetve szakkönyvek támogatása révén,

5.  kulturális tevékenység a bor és a kultúra különböző kapcsolódó területein,

6. kulturális örökség megóvása, a magyar szőlészet és borászat kulturális értékének védelme,

7. fogyasztóvédelem, a fogyasztók tájékoztatása.


Az Akadémia közhasznú szolgáltatásaiból (nyilvános rendezvények, kiadványok támogatása, szakmai képzés, tudományos eredmények támogatása) bárki megkötés nélkül részesülhet a programokon való részvétel, illetve a támogatott teljesítmények eredményének felhasználása révén. Az Akadémia programjait és tevékenységének eredményeit nyilvánosan meghirdeti, illetve nyilvánosságra hozza.

III. AZ AKADÉMIA GAZDÁLKODÁSA

1. Az Akadémia nem haszonszerzésre alakult intézmény.

2. Az Akadémia éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételeit a tagjai által fizetett tagdíjak és az egyéb forrásokból származó pénzeszközök, adományok és támogatások képezik.

3. Az Akadémia – közhasznú céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Akadémia gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott tevékenységére fordítja. Az Akadémia befektetési tevékenységet nem folytat. Egyebekben az Akadémia köteles betartani a közhasznú szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat.

IV. AZ AKADÉMIA TAGJAI

1. Az Akadémia tagsága rendes és örökös, továbbá pártoló és tiszteletbeli tagokból áll. A rendes tagok létszáma legfeljebb 200 fő lehet.  Az örökös, a pártoló és a tiszteletbeli tagok száma nem korlátozott.

2. Az Akadémia rendes tagjai a magyar szőlészet és borászat tudományos és gazdasági életének – ideértve a kereskedelmet és a vendéglátást is – legkiválóbb képviselői, továbbá a társadalmi, politikai, tudományos és művészeti élet kiválóságai lehetnek, akik az Akadémia céljaival és elveivel azonosulnak, és akik azok megvalósulásában aktívan közreműködnek.
A rendes tagokat az összes tagsági jog és kötelezettség teljes tartalommal megilleti, illetve terheli.

3. Különös megtiszteltetésként az Akadémia örökös tagjává választhatók azok a személyek, akiknek az Akadémia működésében, vagy egyébként az Akadémia céljai érdekében végzett kiemelkedő tevékenységét az Akadémia e címmel kívánja elismerni.
Az örökös tagok tagdíjat nem fizetnek, egyébként az összes tagsággal járó jog és kötelezettség teljes körűen megilleti és terheli őket.

4. Az Akadémia pártoló tagjai lehetnek a magyar bor ügyének azok a segítői (természetes személyek vagy jogi személyek), akik az Akadémia tevékenységét támogatásban kívánják részesíteni. A pártoló tagok a közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetik, az Akadémia Közgyűlésén és más rendezvényein részvételük nem kötelező, a közgyűlésen szavazati jogot nem gyakorolnak, az Akadémia tisztségeit nem viselhetik.

5. Az Akadémia tiszteletbeli tagjai lehetnek a magyar bor ügyének azok a támogatói, akik az Akadémia céljaival azonosulnak, és annak szellemében tevékenykednek. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem fizetnek, az Akadémia Közgyűlésén és más rendezvényein részvételük nem kötelező, a közgyűlésen szavazati, felszólalási és javaslattételi jogot nem gyakorolnak, az Akadémia tisztségeit nem viselhetik.

6. A tagsági viszony keletkezése:

Az Akadémia tagjai sorába olyan személyek jelölhetők, akik működési területük neves és elismert tekintélyei, elkötelezetten szolgálják a magyar bor ügyét, elfogadják és képviselik az Akadémia célkitűzéseit.
A  tagságra történő jelölést legalább  tíz, szavazattal bíró, a jelöltet ajánló tagnak kell benyújtania, megfelelő indoklás mellett, az Akadémia Elnökségéhez. A jelölést az Elnökség megtárgyalja, és ha azzal egyetért, a felvételre szóló javaslatot terjeszt a Közgyűlés elé. Az örökös, pártoló és tiszteletbeli tagok személyére az Elnökség is jelölést tehet. A tagfelvételt a Közgyűlés napirendjére fel kell venni.  Az elutasított jelölésről az Elnökség a Közgyűlésnek beszámolni tartozik. A közgyűlés dönthet úgy, hogy az elutasított jelölést a közgyűlés napirendjére veszi.
A rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok sorába kategóriánként évente legfeljebb a rendes tagok mindenkori létszámának egytizedét kitevő létszámban vehetők fel új tagok.
A tagfelvétel minden esetben a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tagsági jog megszerzéséhez a Közgyűlés kétharmados többségű döntésére és tagfelvétel esetén az érintett személy elfogadó nyilatkozatára van szükség, melyben a belépő tag a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket vállalja. …

7. A tagsággal járó jogok és kötelezettségek:

a) A tagokat a jelen alapszabály szerinti terjedelemben a következő jogok  illetik meg:

• részvétel az Akadémia tevékenységében,
• felszólalási, véleményezési, indítvány- és javaslattételi jog,
• szavazati jog az Akadémia Közgyűlésén,
• a választás joga és a választhatóság joga az Akadémia tisztségeire, továbbá eseti vagy állandó bizottságaiba,
• meghatározott esetekben az Akadémia testületi üléseinek összehívására történő javaslattétel, annak kezdeményezése.
A tagok jogaikat törvényesen, azok rendeltetésének megfelelően kötelesek gyakorolni. Tilos az Akadémia tagságával járó jogokkal való visszaélés, különösen bármely elfogult érdek érvényesítése vagy képviselete, vagy erre való törekvés.
Egyszersmind tilos a tagok jogainak bármilyen csorbítása.

b) A tagok kötelezettségei:
A tagok általános kötelezettsége, hogy aktívan közreműködjenek az Akadémia célkitűzéseinek megvalósításában, megtartsák az Alapszabály rendelkezéseit. …
Ezen belül a tagi kötelezettségek az alábbiak:
• részvétel az Akadémia általános tevékenységeiben, valamint mindazon tevékenységeinek ellátásában, amelyeket a tagok elvállaltak,
• az Akadémia döntést hozó szervei által meghozott döntések végrehajtása,
• tagdíj fizetése a Közgyűlés által megszabott mértékben.

Az Akadémia tagjai semmilyen módon nem használhatják fel tagságukat személyes hasznukra.

8. A tagsági viszony megszűnése:
A tagsági viszony az elhalálozás esetén kívül megszűnik:
• lemondással,
• kizárással,
• törléssel.

a) A tag akadémiai tagságáról írásbeli bejelentéssel bármikor lemondhat.

b) Azt a tagot, aki tagi kötelezettségeit súlyosan megsértette, vagy a tagságra méltatlanná vált, az Akadémia Közgyűlése a tagok sorából kizárhatja.
A kizárás kérdésében a Közgyűlés köteles a kizáráshoz vezető körülményeket teljes körűen megvizsgálni, és az érintett tagot személyesen meghallgatni. Ez utóbbitól akkor lehet eltekinteni, ha az eset összes körülményeiből adódóan a Közgyűléstől ez nem várható el. A kizárást elrendelő döntést – ha az törvénysértő - a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az erre vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadhatja.

c) Az Elnökség általi törlés útján megszűnik a tagsági viszony, ha valamelyik tag az előírt tagsági díjjal a tárgyéven túl fél évnél tovább hátralékban van, és tagdíját a harminc napos fizetési póthatáridőt kitűző  írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi a megszabott határidőben.

Az Elnökség törli továbbá azon tagok tagságát, akik három egymást követő Közgyűlésen az általuk igazolt elfogadható ok nélkül nem vettek részt. Utóbbi esetben az Elnökség méltányosságból dönthet úgy, hogy a közgyűléseket elmulasztó tagot a megjelenési kötelezettséggel nem járó tiszteletbeli tagsági körbe sorolja át. Az Elnökségnek a törlést elrendelő döntéséről a közgyűlést tájékoztatnia kell. Az Elnökség törlést elrendelő döntését – ha az törvénysértő .- a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül megtámadhatja a bíróság előtt.

V. AZ AKADÉMIA SZERVEZETE

Az Akadémia legfőbb döntést hozó szerve a Közgyűlés.
Az Akadémia végrehajtó szervei az Akadémia Elnöke, Alelnökei, a Főtitkár és a Kincstárnok, valamint az ezen tisztségviselőkből álló Elnökség, továbbá a jogi ügyeket intéző Jogtanácsos
Az Akadémia ellenőrző szerve az Ellenőrző Bizottság.
A Közgyűlés, illetve az Elnökség bármely konkrét teendő ellátására eseti vagy állandó bizottságokat állíthat fel – működési szabályaik meghatározása mellett –, melyek munkáját külső szakértők segíthetik.
A Közgyűlés az Akadémia tagjai sorából legalább 8, legfeljebb 15 tagból álló Etikai Bizottságot hoz létre határozatlan időre. Az Etikai Bizottság tagjai lefolytatják az Akadémia Elnöksége által kezdeményezett etikai eljárásokat és meghozzák azokban a döntéseket. Az etikai eljárások lefolytatásának anyagi és eljárási szabályait a Közgyűlés által elfogadott Etikai Kódex és annak Eljárási Szabályzata határozza meg.

VI. KÖZGYŰLÉS

1. A Közgyűlés az Akadémia legfőbb testületi szerve, a tagok összességének testülete.

2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörei:

a) megállapítja és módosítja az Alapszabályt,

b) megállapítja az Akadémia által rendszeresen nyújtott díjak, támogatások odaítélésének szabályzatát, eljárási rendjét,

c) értékeli az Akadémia éves tevékenységét, meghatározza a következő év legfontosabb feladatait,

d) meghatározza az Akadémia éves költségvetését, az Ellenőrző Bizottság jelentése alapján értékeli az Akadémia gazdálkodását,

e) dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás, úgyszintén a feloszlás kimondásáról,

f) megválasztja legfeljebb 3 évi időtartamra az Akadémia tisztségviselőit, valamint a legalább három, de páratlan tagból álló Ellenőrző Bizottságot, megállapítja díjazásukat, dönt mindezek felmentéséről,

g) megállapítja a tárgyévben befizetendő éves tagdíj összegét,

h) dönt a tagkizárás kérdésében,

i) elfogadja a közhasznúsági jelentést.

A közgyűlés dönthet az Akadémia működését érintő bármely más kérdésben.

3. A Közgyűlésen a rendes és örökös tagok teljes joggal vesznek részt, a pártoló és tiszteletbeli tagok szavazati jogot nem gyakorolnak.
A Közgyűlésen a tagok azonos szavazati joggal bíró meghatalmazott képviselő útján is képviseltethetik magukat. Egy tag azonban legfeljebb két másik tagot képviselhet.

4. A Közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik, összehívásáról a Főtitkár útján az Elnökség gondoskodik. Ezenkívül az Elnökség a Közgyűlést – szükség szerint – bármikor összehívhatja. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.
A Közgyűlés üléseinek helye az Akadémia székhelye, vagy a meghívóban az Elnökség által meghatározott más helyszín.

5. A Közgyűlés összehívása (írásban, levél, telefax vagy elektronikus levél útján) történik, az ülés helye, ideje és napirendje közlésével, a Közgyűlés időpontja előtt legalább 30 nappal.

6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon az Akadémia szavazattal bíró tagjainak több, mint fele jelen van. A napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához valamennyi szavazati joggal bíró tag jelenléte szükséges.
Ha a Közgyűlés határozatképtelen, azt 1/2 órával később azonos helyre, időpontra és azonos napirenddel összehívandó Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt Közgyűlés előzőek szerinti megtartását az ülésre szóló meghívóban közölni kell.

7. Az üléseket az Akadémia Elnöke vezeti.
Az Akadémia rendes és örökös tagjait egy-egy szavazat illeti meg. … .
A határozatokat a Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Mégis, a tagfelvételhez, a tag kizárásához, valamint a tisztségviselők megválasztásához (az alábbi kivétellel) és visszahívásához, valamint az Alapszabály módosításához kétharmados szótöbbséggel hozott döntés szükséges.
Tisztségviselő választás esetén, ha valamelyik jelölt nem kapja meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget, úgy a szavazást meg kell ismételni, több jelölt esetén felkerekítve annyi számú jelölttel - az előző szavazás erősorrendjében, - amennyi a még betöltendő tisztséget viselők számát egyharmaddal haladja meg. Ha az így megtartott második forduló sem hoz eredményt, úgy az azonos szabályokkal tartott harmadik szavazási fordulóban az adott tisztség betöltéséhez a szavazatok egyszerű többsége is elegendő.
A Közgyűlés jelenlévő tagjai egyharmadának javaslatára titkos szavazást rendelhet el, vagy dönthet úgy, hogy bizonyos határozat minősített szótöbbséggel érvényes. A tagfelvétel és a tisztségviselő választás kérdésében a szavazás titkosan történik.

8. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt személyiségi jogok indokolják, vagy egyéb, jogszabályban rögzített okok lehetővé teszik.

9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az Akadémia elnöke, két hitelesítő tag és a jegyzőkönyv vezetője ír alá.
A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, a megtörtént lényeges eseményeket, a elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket.
Egy döntés meghozatala ellen szavazók különvéleményét – kérésükre – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

VII. AZ AKADÉMIA TISZTSÉGVISELŐI

Az Akadémia tisztségviselői: az Akadémia Elnöke, Alelnökei, Főtitkára, Kincstárnoka,
Jogtanácsosa és az Ellenőrző Bizottság tagjai

1. Az Akadémia Elnöke:
Az Akadémia Elnökét a Közgyűlés választja tagjai sorából. Az Elnök képviseli az Akadémiát, gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

2. Az Akadémia Alelnökei:
A Közgyűlés a tisztségre választható tagok közül egy vagy több, de legfeljebb öt Alelnököt választ. Az Alelnök(ök) segíti(k) munkájában az Akadémia Elnökét, annak akadályoztatása esetén ellátja(k) helyettesítését.

3. Az Akadémia Főtitkára:
A Közgyűlés tagjai sorából választja meg az Akadémia Főtitkárát. A Főtitkár az általa vezetett Titkárság segítségével intézi az Akadémia ügyviteli és adminisztratív teendőit. Az Elnöktől kapott felhatalmazás alapján elláthatja az Elnök helyettesítését.

4. Az Akadémia Kincstárnoka:
A Közgyűlés a Kincstárnokot tagjai sorából választja. A Kincstárnok irányítja az Akadémia gazdasági tevékenységét és pénzügyeit. …

5. Az Akadémia Jogtanácsosa:
A Közgyűlés az Akadémia tagjai közül egy Jogtanácsost választ, aki intézi az Akadémia jogi természetű ügyeit. Amennyiben az Akadémia tagsága köréből az erre alkalmas személy nem választható meg, úgy a jogi teendők ellátására az Elnökség külső személynek is megbízást adhat.

VIII. AZ AKADÉMIA ELNÖKSÉGE

1. Az Akadémia Közgyűlései között az Akadémia ügyeit az Elnökség intézi. Az Elnökség az  Akadémia Elnökéből, Alelnökeiből, Főtitkárából és Kincstárnokából  álló testület, melynek ülésein állandó meghívottként jelen van az Akadémia Jogtanácsosa.
Az Elnökség dönthet bármely kérdésben, nem érintve a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó tárgyakat.

2. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja. Az ülések összehívásáról írásos meghívó útján (ajánlott levél, telefax, vagy e-mail) a Főtitkár gondoskodik. Az ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés napirendi pontjait. A meghívót az ülés tervezett időpontját legalább 5 (öt) nappal megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni.  Az Elnökség ülését legalább két elnökségi tagnak az Elnökhöz intézett kérésére össze kell hívni. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. Az Elnökség üléseit az Akadémia Elnöke vezeti, vagy az őt helyettesítő elnökségi tag. Az Elnökség döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, illetve a helyettesítését ellátó elnökségi tag szavazata dönt.
Az Elnökség ülései nyilvánosak, ettől eltérni csak akkor lehet, ha azt személyiségi jogok indokolják, vagy egyéb, jogszabályban rögzített okok lehetővé teszik.
Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvet az Akadémia Elnöke, illetve az őt helyettesítő elnökségi tag írja alá és egy másik elnökségi tag hitelesíti.

IX. ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

1. Az Ellenőrző Bizottságot a Közgyűlés választja meg tagjai sorából.
Az Ellenőrző Bizottság a megválasztását követő ülésén saját tagjai sorából megválasztja elnökét és elnökhelyettesét.

2. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

3. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Akadémia működését és gazdálkodását. Ennek során az Akadémia tisztségviselőitől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Akadémia könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4. Az Ellenőrző Bizottság tagja az Akadémia Elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alapszabály így rendelkezik.

5. Az Ellenőrző Bizottság köteles az Akadémia intézkedésre jogosult testületét tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Akadémia működése során olyan jogszabálysértés vagy az Akadémia érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé,


b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

6. Az intézkedésre jogosult testületet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult.

7. Ha az arra jogosult testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

8. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek.

9. Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évenként kétszer össze kell hívni. A Bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik. Az ülések összehívása, tartása, a döntéshozatal és annak dokumentálása az Elnökség ülésére vonatkozó szabályok szerint történik.

X. A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK,
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1. Tisztségviselővé bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár választható, aki tagja az Akadémiának, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

2. A fentieken túl nem lehet az Akadémia tisztségviselője az a személy, aki az Akadémiával ellentétes célú vagy érdekű más szervezet vezető tisztségviselője, illetve aki az Elnökségben viselt tisztségén felül további 3 vagy több társadalmi szervezet vezető tisztségviselője, ennek bejelentésétől számított 15 napon túl.

3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet – így az Akadémia – vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

4. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Akadémia könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az Elnökség elnöke vagy tagja,

b) az Akadémiával a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,


c) az Akadémia cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Akadémia által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve


d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.


5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

6. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Akadémia cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Akadémia által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

XI. AZ AKADÉMIA KÉPVISELETE

Az Akadémia képviselője az Akadémia Elnöke, Alelnökei, Főtitkára, és Kincstárnoka..
Az Elnök és a Főtitkár képviseleti joga önálló.
A további képviselők közül bármelyik kettő együttesen képviseli az Akadémiát.
Az Akadémia jegyzése akként történik, hogy az aláírási joggal rendelkező személy a Magyar Bor Akadémia kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a nevét az aláírási címpéldánnyal megegyező módon írja alá.
A bankszámla feletti rendelkezéshez az Elnök és egy elnökségi tag, illetve az Elnök akadályoztatása esetén két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

XII. AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

1. Az Akadémia működésének nyilvánossága

Az Akadémia működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról és beszámolóiról az Elnökség rendszeresen, illetve a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek helyéről, idejéről és napirendjéről a Elnökség előzetesen, az Akadémia székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmény útján, illetve az Akadémia Internet honlapján, valamint a szakmai sajtó útján tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az Elnökség köteles az éves beszámoló előkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést előkészíteni és a Közgyűlés elé terjeszteni, amely a jelentés elfogadásáról és a szokásos határozathozatali rendben, kizárólagos hatáskörrel dönt.
A közhasznú jelentésnek tartalmaznia kell:
- a számviteli beszámolót,
- költségvetési támogatás felhasználásáról szóló beszámolót,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- a központi költségvetési szervtől, elkülönült pénzalapoktól, illetve a helyi önkormányzattól kapott támogatás mértékét,
- a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások mértékét, illetve összegét,
- a közhasznúsági tevékenységről szóló rövid szöveges beszámolót.
A közhasznúsági jelentésbe – az Elnökkel történő egyeztetést követően – bárki betekinthet, s abból saját költségére másolatot készíthet.
Az Akadémia a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában, a szakmai sajtó útján közzéteszi.

2. Az Akadémia nyilvántartásai, a döntések közlése

A testületi szervek döntéseiről a testületi szervek kötelesek a Határozatok Könyvét vezetni. Ebben a határozatok hozatalának sorrendjében fel kell vezetni a határozat szövegét, meghozatalának időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, vagy nyílt szavazásnál személyét.
A testületi szervek döntéseit az e szervek elnöke a határozat meghozatalát követő 8 munkanapon belül írásban, ajánlott levélben, illetve igazolt fax távirattal közli az érintettekkel, valamint a döntéseket a döntéshozó szervek elnöke a XII/1. pontban foglaltak szerint nyilvánosságra hozza.
A testületi szervek működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – az Elnökkel történő előzetes egyeztetést követően – bárki betekinthet, azokból saját költségére másolatot készíthet.

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, a Polgári Törvénykönyvben és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak, illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI törvény, továbbá a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az Alapszabályt az Akadémia tagjai az 1992. szeptember 10-én tartott alakuló ülésen fogadták el, rendelkezései e naptól lépnek hatályba.

Kelt Budapesten, 2012. május 10-én.

Az Alapszabályt az Akadémia tagsága 1992. szeptember 10-én fogadta el, majd 1997. február 13-i, 2001. április 23-i, a 2004. december 13-i t 2006. május 29-i, 2007. október 19-i, 2009. október 13-i, 2010. április 22-i valamint 2011. március 22-i ülésén módosította és egységes szerkezetbe foglalta. Az Alapszabályt legutoljára a Közgyűlés 2012 május 10-i ülése módosította.