*Az élet és a bor útján a Magyar Bor AkadémiÁIG*

 

Cey-Bert Róbert Gyula elhangzott felszólalása a Magyar Bor Akadémia 20. születésnapi közgyűlésén



A bor szellemiségének és szimbolikai értékrendjének a kutatása meghatározó szerepet játszott életem legfontosabb eseményeiben. A bor misztériuma már gyermekkorom óta foglalkoztatott.

Nagyapám bölcs, kiegyensúlyozott, jó magyar ember volt. Kilenc-tíz éves lehettem, amikor egyszer elkísértem őt édesapámmal a bárdi szőlőhegyre.
Gyönyörű tavaszi napfényes idő volt. Virágba borult a megújuló természet. Nagyapám és édesapám a pince teraszán borozgattak. Nagy kitüntetésnek éreztem, hogy magukkal vittek. Csenden maradtam, figyeltem és követtem a beszélgetésüket. Egyszer csak nagyapám jóságos szemeivel rám nézett és azt mondta, „édes fiam, ha felnősz, soha ne felejtsd el, hogy a borból Isten beszél hozzád, ezért a bort mindig tisztelettel igyad. Aki ezt nem érti meg, nem tiszteli a bort és túlzásokba esik, az megbűnhődik”. Sokáig nem értettem meg,hogy mit akart ezzel mondani a nagyapám.

Aztán egyszer csak minden felgyorsult körülöttem. Az élet sodró vihara vitt a kaposvári gimnáziumtól az ötvenhatos körúti és Corvin-közi harcokba, onnan az ausztriai menekült táborba és a Kammer am Attersee-e gimnáziumba, majd a genfi egyetemre és onnan Párizsba, a doktorátusom előkészitésére és végül vissza Genfbe, ahol egy Kommunikációs Kutató Intézetet alapítottam.

Amikor az Intézetem az első megbízásokat kapta a francia és svájci borvidékek jelentősebb termelőitől, hogy tanulmányozzuk kommunikációs és marketing tevékenységük hatékonyságát, akkor kezdtem el komolyan foglalkozni a borszimbolikával. Több tanulmányt írtam a bor dionüszoszi és evangéliumi szimbolikai jelentéséről. Lassanként megértettem nagyapám mondását, hogy mit is jelent az, hogy „a borból Isten beszél hozzánk”.

Már az ókor embere úgy tartotta, hogy a borban isteni üzenet van, amely életről, halálról, újjászületésről, az élet ciklikus megújulásáról szól.
A bor üzenete maga Dionüszosz és Jézus Krisztus evangéliuma. Az evangélium ógörög jelentése „jó hír”. A borban lévő isteni üzenet, a „jó hír” azt jelenti, hogy a halál után az újjászületés, a feltámadás következik. A bor szimbolikai értékrendjéről készített tanulmányaimnak köszönhetően felvettek a Nemzetközi Bor Akadémiába, ahol a későbbiekben újabb és újabb borszimbolikai kutatással bíztak meg.

Borszimbolika: Távol-Kelet, Tibet, Mongólia és közép-ázsiai őstörténet
kutatások

Mindez azt eredményezte,hogy a bor szellemiségének a megértése, átérzése irányító szerepet kezdett játszani az életemben.

Először Távol-Keletre vitt el, ahol 1981-ben Hong Kong-ban és Katonban megrendeztem a a francia borok és a kínai konyhák harmonizációjának a világ-szimpóziumát.

Az áttörést jelentő szimpózium, a francia borok sikeres bevezetését jelentette a hatalmas kínai piacra. A következő évben Japánban, Osakában a francia borok és a japán konyhák harmonizációjának nemzetközi szimpóziumát rendeztem meg, majd következett Thaiföld, ahol Bangkokban a francia borok és a thaiföldi konyhák nemzetközi szimpóziuma került sorra. Rendkívül sikeres rendezvények voltak, amelyeknek köszönhetően több mint 15 évet töltöttem Távol-Keleten, mint borgasztronómiai tanácsadó.

Távol-keleti borgasztronómiai tevékenységem, életem fontos állomása lett. Megvalósíthattam gyermekkori álmaimat, eljutottam Tibetbe, Mongóliába és Ujguriába, ahol hun-magyar őstörténeti kutatással foglalkoztam. Megismertem a Turfán közeli Borluki borvidéket, ahol a hunok több mint 2000 esztendővel ezelőtt már bortermeléssel foglalkoztak. A Borluk elnevezés különben magyarul is könnyen
értelmezhető: bortermő szoros (luk): a folyóparti szőlőket szurdokfalak veszik körül. Az Altájban megismertem Bor Tengri hegyét, ahol az ókori kínai krónikák szerint a hunok áldozatot mutattak be a Föld és az Újjászületés Istenének.

A hunok számára a bor szónak kettős jelentése volt, egyrészt az újjászületést, a hajnali és az alkonyati ég átváltozásának a misztériumátjelölte, másrészt a megerjedt szőlőlé borként való újjászületését.

Tengri jelentése pedig Isten volt, tehát a hunok szent hegye Bor Tengri, az Isten átváltoztató és újjászületést biztosító képességét jelentette.

Őstörténet kutatásaimnak köszönhetően megismerhettem, hogy a bor szavunk ősi jelentésében benne van az újjászületés, az átváltozás fogalma.

Mindez azt is jelentette, hogy az ókorban nemcsak az egyiptomi Osiris, a babilóniai Tammuz, a görög Dionüszosz és a kereszténység alapítója, Jézus Krisztus küldött üzenetet a bor szimbolikai nyelvezete közvetítésével, hanem hun őseink istenfogalmának jelképes kifejezője, Bor Tengri is.

A bor szellemiségének a követése nagyon messze elvitt időben és térben és végül hazahozott Magyarországra.

Borszimbolika: Magyarország és a Magyar Bor Akadémia megalapítása

A távol-keleti borgasztronómiai szimpóziumok alkalmával sokat beszélgettem francia borakadémikus barátaimmal a kommunizmus által gúzsba között Magyarország sanyarú sorsáról és a borkombinátok által manipulált magyar borok minőségi romlásáról. Azon ábrándoztam, hogy milyen csodálatos lenne, ha Magyarország szabad lehetne, és ismét elindulna a minőségi bortermelés. Szabadon engedtem a fantáziámat és a Magyar Bor Akadémia megalapitásáról álmodoztam, amelynek főfeladata a minőségi magyar borászat megújulásának és újjászületésének az elősegítése lenne. Álmodozásaimban még a Magyar Bor Akadémia címerét is
megterveztem: felfelé terebélyesedő tíz szőlőszemből álló fürt felett, a magyar Szent Korona jelképezte az ősi hagyományok és a minőségi magyar borászat újjászületését.

A sokáig hihetetlennek tekintett csoda bekövetkezett, 1990-ben megtörtént a rendszerváltás, a megszálló szovjet csapatok elhagyták az országot.

A bor szellemiségének a követése hozott vissza Magyarországra. Meg szerettem volna valósítani az álmaimat és tevékenységemmel elősegíteni a magyar borok minőségi újjászületésének a folyamatát. Ugyanakkor szerettem volna elindítani a magyar borok külföldi népszerűsítését, borgasztronómiai rendezvények megszervezésével.

Ezért, amikor 35 év után, 1991-ben visszatértem Magyarországra, az első utam a „Pegazus” utazási irodába vezetett, ahol ismertettem a külföldön rendezendő szimpózium és borgasztronómiai fesztivál terveimet. Az utazási iroda nem foglalkozott fesztivál rendezvényekkel, de segítőkészen javasolta, hogy vegyem fel a kapcsolatot Nyikos Istvánnal, az Interkoncert igazgatójával. Azonnal elmentem Istvánhoz, aki hasonlóan gondolkodott és elhatároztuk, hogy együttműködünk a magyar borok hazai és külföldi népszerűsítésében.

A következő találkozásunkra kidolgoztam a magyar borok népszerűsítésének hosszú távú marketing stratégiáját, amelyben többek között szerepelt a Magyar Bor Akadémia megalapítása, az évente rendezendő Budapesti Borfesztivál, a Magyar Borok Háza, hazai és külföldi borbemutatók, borgasztronómiai rendezvények, és a magyar bornagyköveti tiszt tevékenységének a visszaállítása. Mivel a magyar borok világában nem ismertem senkit, Nyikos István készségesen segített. Ő volt az, aki kiválasztotta a Magyar Bor Akadémia alapító tagjait. Ugyanakkor kidolgoztam a Magyar Bor Akadémia alapszabályait, megfogalmaztam az alapító nyilatkozatot, amelyet a 22 alapító tag aláírt és megterveztettem a Magyar Bor Akadémia jelképét, az ég felé terebélyesedő tiz szemes szőlőfürtöt a Szent Koronával.

A Magyar Bor Akadémia küldetése

1991. decemberében előadást tartottam Genfben, a Nemzetközi Bor Akadémia közgyűlésén. Beszámoltam a Magyar Bor Akadémia megalakításának tervéről és a magyar borok minőségi újjászületésének első jeleiről. Az akadémikusok megkértek, hogy közvetítsek a magyar borászoknak egy fontos
üzenetet:

„Állítsák vissza a történelmi borvidékek minőségi hírnevét, tiszteljék a termőhely szellemét és részesítsék előnybe a magyar (hungarikum) szőlőfajtákat a világfajtákkal szemben. Ne essenek a francia világfajták divatjának csapdájába, mert ezzel elvesztik a lelküket. Csak a magyar szőlőfajták népszerűsitésével kerülhetnek versenyelőnybe a bor globalizációját jelentő divatfajtákkal szemben”.

1992. szeptember 11-én a Magyar Bor Akadémia első alakuló ülésén mindezt elmondtam és kértem a borászattal foglalkozó akadémikus társaimat, hogy gondolják meg a Nemzetközi Bor Akadémia üzenetét, amely a magyar borok nemzetközi hírneve és presztizse visszaállításának az irányát jelöli.

1992-2012.: Húsz évvel a Magyar Bor Akadémia megalakulás után

Húsz év után bátran elmondhatjuk, hogy a minőségi magyar borászat újjászületett és megvalósult. Csodálatos fehér és vörös boraink vannak.
A Tokaji Aszú megközelíthetetlen egyedi minősége ismét a régi fényében ragyog. Felnőtt egy új borász generáció, aki elhivatott a minőségi szemlélet iránt és gyönyörű szép borokat készít..

Teendőink azonban még vannak és érdemes megismételni a húsz évvel ezelőtti megalakuló ülésen mondott szavaimat:

-A magyar borok világpiaci sikerének egyik legfontosabb eleme a történelmi borvidékek minőségi hírnevének és a visszaállítása és következetes hosszútávra megfogalmazott népszerűsítése.

-A Tokaji Aszúborok ebben a tekintetben iránymutatók: az aszúborok nemzetközi hírnevében a tokaji eredet a meghatározó tényező a szőlőfajták előtt.

-Legyen ez ugyanúgy a badacsonyi, somlai, móri, soproni, egri, boglári, lellei, szekszárdi, villányi és kunsági borvidéken is. Az eredet, a termőhely szelleme írja felül a szőlőfajtákat.

-Ugyanakkor részesítsük előnybe a kárpát-medencei hungarikum szőlőfajtákat a globalizált szellemű világfajtákkal szemben. Csak a hungarikum szőlőfajták tehetik egyedivé, különlegessé és utánozhatatlanná borainkat!

-

Kérem a Magyarok Istenét, hogy az elkövetkező 20 évet ünneplő akadémiai díszülésünkön, 2032-ben, mindez megvalósulhasson!

 

Cey-Bert Róbert Gyula