Hírfolyam
A Pannonhalmi Főapátság Pincészete nyerte el az "Év Pincészete 2023" díjat
A magyar borászatban irány- és mértékadó pincészetek munkájának értékelésére és elismerésére két évtizede alapították meg az "Év Pincészete" vándordíjat, amely az idei évben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az újjászervezést követően elsőként a Pannonhalmi Főapátság pincészete nyerte el ezt a megtisztelő szakmai elismerést.
A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége 2002-ben alapította a díjat. Az "Év Pincészete" vándordíjjal egy olyan bortermelő gazdasági társaság kollektív teljesítményét jutalmazzák, amely az országban és külföldön a magyar bor, a borkultúra és a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért tartósan kimagaslóan teljesít. A Pannonhalmi Főapátság borászata már 2010-ben már egyszer elnyerte az "Év Pincészete" címet. Ezúttal egy széleskörű szakmai jelőlés követően került kiválasztásra a három javasolt pincészet, amelyek pályázati anyagot készítettek. A villányi Gere Pincészet, a szekszárdi Takler Pincészet és a Pannonhalmi Főapatáság Pincészetének pályázati anyaga alapján a díjat kiíró szervezetek tisztésviselőiből álló 27 tagú zsűri döntött.
A Pannonhalmi Apátságot Géza fejedelem 996-ban alapította és Szent István királyunk 1001-ben alapítólevélében már szőlőterületeket is adományozott a bencéseknek. A bencés szerzetesek az eltelt évszázadokban mindig szoros kapcsolatban voltak a szőlőtermesztéssel és a borkészítéssel. Az adott kor legmagasabb szintű szőlő- és borkultúráját művelték. Az 1900-as évek elején az apátsági birtokméret kb. 100 hektárnyi lehetett Pannonhalma közvetlen környékén, de emellett Somlón és Tokaj-Hegyalján is rendelkezett birtokokkal. Már abban az időben is palackozott formában értékesítették fehér- és vörösboraikat, amelyek a történelmi határokon túlra is eljutottak.
A II. világháborút követő politikai és társadalmi átrendeződés lehetetlenné tette e több évszázados hagyomány folytatását. 2000-ben kezdtek körvonalazódni azok a tervek – A „Régi tömlőbe új bort tölts” szlogen jegyében, amelyek révén a Pannonhalmi Főapátság többségi és az MKB Bank Zrt. kisebbségi tulajdonhányadával 2000 m2 alapterületen 3000 hl tárolókapacitással 2003-ban felépült a Pannonhalmi Apátsági Pincészet, Gál Tibor fiatalon elnyunyt egri borász szakmai irányításával.
A rendszerváltozás után bő 10 évvel a Pannonhalmi Főapátság és az MKB Bank közös összefogással visszavásárolta a monostor II. világháborút követő államosítások során elveszített szőlőterületeinek egy részét a szőlőtermesztés céljából, míg a borkészítéshez új pincét és borházat létesített, mindezzel pedig nemcsak a bencés hagyományok, de nemzeti kultúránk egy nagyon fontos szeletét egyaránt újjáélesztette. Ma a Pannonhalmi Főapátság Pincészete 52 hektárnyi területen gazdálkodik, tízéves újratelepítési programjának köszönhetően kizárólag újonnan kialakított s immár teljes egészében termőre fordult ültetvényekről takarít be szőlőt, évi 400.000 palackos termelésével elérte borkészítési kapacitásának újraalapításakor tervezett felső határát, ismertségnek és elismertségnek örvend szakmai és laikus körökben, borai pedig hazánkban és számos európai országban, sőt a tengeren túl is jelen vannak a piacon, akárcsak a világháborúk előtti történelmi időkben.
Az ezeréves hagyományokkal rendelkező pannonhalmi szőlő- és borkultúra az ezredforduló után, pontosan két évtizede éledt fel újra. A Főapátság újkori bortörténelmének húsz évjárata során a kezdeti 40.000 palack mára megtízszereződött, amely az eredetileg tervezett kapacitáson is túlmutat. Az induláskori újratelepítésekhez felrajzolt fajtaválasztékot a terroir-szemlélet határozta meg, amely a bevezetett művelésmóddal egyetemben mindmáig helyes döntésnek látszik. Ugyanakkor az ezen idő alatt megismert termőhelyi adottságok és megszerzett piaci tapasztalatok tükrében néhány éve megkezdődött a fajtaszerkezet finomhangolása és az ültetvények szakaszos megújítása, amelyek révén időközben a termékkínálat is kikristályosodott.
A szándékoltan változatlanul 50 hektáros birtok kétharmadát fehérszőlők borítják, amelyek között világfajták – elsősorban rajnai rizling, sauvignon blanc és chardonnay – és Kárpát-medencei fajták – olaszrizling és királyleányka – egyaránt megtalálhatók, de a területek harmadát elfoglaló kékszőlők (pinot noir, merlot, kékfrankos) ideális termesztési feltételei is igazolódtak, ezek közül az eddigi tapasztalatok szerint a pinot noir bizonyult a legeredményesebbnek a termőhelyi adottságok nagyszerűségének megfogalmazásához.
A 2003-ban épült és mintegy 2200 négyzetméter alapterületűvé bővült, a monostor tövében található pincében és borházban a hagyományok ápolása mellett a fajtaszerkezethez maximálisan igazodó újszerű technológiával kerül sor a Pannonhalmi Főapátság ültetvényeiről származó szőlők feldolgozására. A kezdetekben bevezetett rendhagyó, gravitációs anyagmozgatáson alapuló borászati technológia folyamatos fejlesztés alatt áll, amelynek köszönhetően a klasszikus borászati eljárásokat a kor modern vívmányaival támogatják a hatékony feldolgozás és minőségi borkészítés érdekében.
A szakmai program egy retrospektív borászati vezetéssel és sétálókóstolóval indult, amelynek keretében Liptai Zsolt főborász beszélt az újraalapítás körülményeiről, a Gál Tibor tanácsadóval folytatott első évek tapasztalatairól, szőlészeti és borászati munkákról, technológiai fejlesztésekről és kulturális eseményekről, miközben állomásról állomásra kóstoltatta a pincészet kínálatának főbb elemeiként ismert tételeket.
Az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése a régi apátsági birtokok egy részének visszavásárlását követően a szőlőtelepítési programmal kezdődött, majd az új pince és borház kialakításával folytatódott, 2004. márciusától már látogatható az újraindított Pannonhalmi Apátsági Pincészet. A látogatás a pincészet által szervezett szakszerű vezetéssel történik, amelynek keretében a vendégek betekintést nyerhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmébe, megismerkedhetnek az új épületegyüttessel, illetve a borkészítés technológiai folyamataival, valamint megkóstolhatják boraikat.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szemrevaló épületegyüttesének kialakításával azonos időben környezetének rendezése is megtörtént. Ennek során épült ki egy díszkővel rakott terület is, amely elsősorban a szüreti időszakban folyó préselésből származó törköly ideiglenes tárolására szolgált. 2005 májusában e tér szomszédságában nyílt meg az a kóstolóterasz, ahonnan a monostori levendulaültetvények és a keleti irányba nyúló táj csodálatos képe tárul a finom borok társaságát élvező vendégek elé.
A pincészet fajtaborai és egyedi elképzelések mentén született házasításai az adott esztendő jellemzőit mindenkor magukon hordozva évről évre izgalmas kóstolási élményt ígérnek, miközben évjárati hatásoktól függetlenül magas minőségükkel vívják ki a fogyasztók bizalmát. Talán ennek is köszönhető, hogy e két évtized alatt ismertté és elismertté váltak a hazai piacon, miközben az előállított palackok negyede folyamatosan a világ legkülönbözőbb pontjain talál gazdára, a pincészet, a monostor és a borvidék hírnevét határainkon túl is öregbítve ezáltal.
Az Év Pincészete 2023 díjátadó ünnepségen Hortobányi T. Cirill főapát úr köszöntötte a megjelent száz fő feletti közönséget, akiknek döntő része a média meghívott munkatárasai voltak.
Beszédéből mindaz a szeretet és elhivatottság tükröződött vissza, ami a bencések ezeréves kötődését erősítette meg a magyar bor és a borkultúra iránt.
Koch Csaba a Magyar Bor Akadémia elnöke a cím jelentőségét hangsúlyozta a magyar borászatok életében, hiszen ez módot ad a kollektív teljesítmény elismerésére. Frittmann János a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a történelmi tapasztalatot és a borvidékre gyakorolt pozitív hatást emelte ki, míg dr. Kiss István a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetségének elnöke a minden borász számára példa és iránymutatás hangsúlyozta.
A vándordíjat – Madarassy István Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész Szőlősgazda c. alkotását – a díszes oklevelet és az emlékpakettet a kiíró szervezetek képviselői a művész jelenlétében adták át. A díjátadást követő állófogadáson a hazai jazz élet kiválóságai Berki Tamás jazz-énekes, Sárik Péter Erkel díjas jazz-zongorista és Jász András jazz-szakszafonos garantálták a jó hangulatot.
A díjátadóról készült fotók megtekinthetők IDE kattinva.
Fotókredit: Pannonhalmi Főapátság
A Pannonhalmi Főapátság imázsvideója az alábbi linkre kattintva elérhető: https://www.youtube.com/watch?v=xZchXsCxYMA
A program szervezője a Pannonhalmi Főapátság Pincészete, és koordinátora a kiíró szervezetek megbízásából a Bacchus Arts Stúdió volt.
V. Országos Szőlész-Borász Konferencia
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a Magyar Bor Akadémia, a Junibor – Fiatal Borászok Egyesülete és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. közösen szervezi meg idén is a jubileumi Országos Szőlész. Borász Konferenciát.
Időpont: 2023. november 9. csütörtök
Helyszín: MATE Budai Campus
A konferencia idei kiemelt témája:
Kihívások a szőlő-bor ágazatban
Módos Péter Pál: egy sikeres életút
A hazai szőlő- és borágazatban tevékenykedők magas szintű munkáját nem kell külön ecsetelnem. Kiemelkedő személyiségek építették fel a szakmát, dolgoztak és dolgoznak benne ma is nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten. Éppen ezért széles választási lehetőséget biztosít, ha ki akarunk emelni egy–egy személyt. A Magyar Bor Akadémia (MBA) a magyar bor ügyének élethosszon át tartó kiemelkedő szolgálatának elismerése céljából 2017-ben "A MAGYAR BOR AKADÉMIA ÉLETMŰ DÍJA" megnevezéssel díjat alapított.
A MBA Életműdíj Bizottsága az idei év elején ülésezett és meghozta döntését az idei díjazott személyéről. 2023. évben az „Életműdíjat” Módos Péternek, a Magyar Zászlósborok Rendje és a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnökének ítélte a bizottság, amelyet ünnepi közgyűlés keretében adtak át a díjazottnak.
Taschner Kurt István MBA főtitkár, Módos Péter Pál díjazott, Koch Csaba MBA elnök
Köszöntőjében Koch Csaba, a MBA elnöke személyes emlékeket idézett fel, kiemelve: Módos Péter oroszlánrészt vállalt az ágazat színvonalának emelésében. Dr. Kállay Miklós, az MBA tiszteletbeli elnöke a közös munkában együtt töltött időkből szemezgetett hozzátéve, a díjazott egész életében hű volt a szakmához.
„Módos Péter a szakmát a Budafoki Borgazdasági Technikumban kezdte 1956-ban, a forradalom évében. Embert-diákot próbáló idők voltak, de Péter a tanulás mellett aktív sportéletet is folytatott, szervezte a technikumi focicsapatot, melynek érettségiig csapatkapitánya volt” - tekintett vissza dr. Sümegi József, az MBA tiszteletbeli elnöke. Friss kertészmérnöki diplomával a kezében a Tokaj-hegyaljai Pincegazdasághoz került, ahol rövid időn belül borászati osztályvezetőként dolgozott. Innen a Közép-magyarországi Pincegazdaság kecskeméti központjába helyezték, borászati főosztályvezetőnek, ahol 1975-ig tevékenykedett. Építő-szervező munkát kellett végeznie a közel 40000 hektáros alföldi borvidéken. Korszerűsíteni kellett a technológiát, a logisztikát, új feldolgozókat, tárolókat, palackozókat kellett építeni, szemléletet váltani. Módos Péter ezt a feladatot is sikeresen megoldotta. Ezek voltak a hazai szőlő- és borgazdaság legfényesebb évei.
Pétert 1975-ben borászati szaktanácsadónak küldték Algériába, ahol a franciák kivonulása után a helyi borászkodást kellett újjászerveznie. Hazatérve a Budapesti Borászati Kutatólaboratórium igazgatóhelyettesi feladatait látta el, majd a Törley Pezsgőgyár igazgatójává nevezték ki. Volt OBI (Országos Borminősítő Intézet) főfelügyelő, a Honfranc francia-magyar vegyesvállalat helyettes vezetője, a Material Pera cég magyarországi képviselője.
Szakmai kapcsolatai nyugdíjba vonulásával sem szakadtak meg, számos borverseny elnöke, aktív résztvevője, 2000-2007 között a Magyar Bor Akadémia főtitkára, majd elnöke volt.
Nem könnyű 35 év hivatás, karrier minden részletét felidézni, de Módos Péter életét mindig a magas szintű borászati szakmai munka szőtte át. Személye egyike azon magyar borászoknak, akik maradandót alkottak, és munkájuk eredményeire a jövő generáció is építhet.
Fotó és szöveg: Viniczai Sándor
Április 2-án, vasárnap a Marriott Hotel Báltermében átadtuk
Figula Mihálynak „Az Év Bortermelője Magyarországon 2022”-díjat
A korábbi évekhez hasonlóan idén is nagyszabású gálaebéd keretei között ünnepelhettük közösen a nyertes borászt.
Az idei, teltházas díjátadó ünnepségen a Magyar Bor Akadémia elnöke, Koch Csaba mellett a nyertest köszöntötte a Magyar Bor Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás; főtámogatónk, az Axiál Kft. ügyvezető igazgatója, Pintér Zsolt, valamint a köszöntő beszédek sorában felszólalt Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos is.
A díjazott, Figula Mihály megköszönve a méltatásokat, elmondta, hogy országunkban csodálatos, fantasztikus borvidékek vannak, de még mindig csak a felszínt kapargatjuk, hiszen harminc év alatt jutottunk el odáig, hogy van néhány olyan borunk, amelyek összekóstolhatók a világ legjobb boraival. Hozzátette, hogy ez nem a tehetségünkön múlik, hanem az adottságokon: annyira jó a Balaton észak-keleti részén fekvő borvidék, hogy „nehéz rossz bort készíteni”. A borász úgy véli, hogy nagyon magas minőségben kell gondolkodniuk, hiszen tömegtermelésről Magyarország 40-60 hektárján nem álmodhatunk, unikális, helyi borokról viszont igen, és ennek szellemében kelnek fel és dolgoznak nap, mint nap.
Figula Mihály az első olyan „Év Bortermelője”, akinek már az édesapja is a cím birtokosa volt. A borász úgy fogalmazott, hogy a szüleitől munkát örökölt, amit hatalmas dolognak tart, és hálás ezért nekik. „Meglátjuk, hogyan tudunk sáfárkodni vele. Kicsit igazságtalan az Év Bortermelője-díj, mert könnyű nekem úgy jó bort készíteni, hogy édesanyám mindig megmondja, hogyan lesz jó. Két fiú van a családban, akik talán tovább vihetik majd. Addig is, megpróbáljuk beléjük fecskendezni azt a vírust, hogy nekik is szőlővel kell majd foglalkozniuk” – mondta kicsit tréfásan a 2022-es „Év Bortermelője”, Figula Mihály.
Ezt követően köszönetet mondott édesanyjának, feleségének, gyermekeinek, valamint kollégáinak és hozzátartozóiknak, hiszen elmondása szerint ők foglalkoznak a legtöbbet a szőlővel, és ezért végsősoron ők készítik a borokat.
Hozzátette: „Nem tetszik az a világ, amiben mást sem hallok, mint azt, hogy minőségi egy termék, miközben nem az. A minőség az én olvasatomban azt jelenti, hogy az engem kiszolgál, tudom használni, finom és jó. De, nem ilyen világot élünk, mert használunk mindent aztán eldobjuk. Ebben a közegben talán a bor lehet egyfajta vidéki romantika, ami megmarad szépnek, jónak és igaznak”.
Figula Fülöp, Figula Bella Róza, Figula Veronika, Figula Mihály
A díszebéd és az oklevél átadás ideje alatt a hazai művészvilág remekei szórakoztatták a közönséget és emelték az ünnep fényét: Balázs János zongoraművész, a Binder-Borbély Duó (Binder Károly zongoraművész és Borbély Mihály multiinstrumentális művész), Figula János ütőhangszeres művész, Lukács Sándor színművész, Miklósa Erika operaénekes
Az ebéd fogásait neves hazai séfek komponálták Figula Mihály boraihoz.
Séfjeik: Besenyei Dániel, Takács Lajos, Tóth Ágnes, Tóth Pál
†
Szomorú szívvel búcsúzunk!
Elhunyt Lics László
szőlész-borász mérnök, a Magyar Bor Akadémia rendes tagja
Lics László borász- kertészmérnök, a Magyar Bor Akadémia és a Promontor Borlovagrend tagja 1941-ben látta meg a napvilágot Székesfehérváron.
A Gyöngyösi Felsőfokú Technikum után a Budapesti Kertészeti Egyetem szőlész-borász szakán végzett.
A Felsőoktatási Intézmények Országos Szőlészeti-borászati versenyén elért első helyezésért az ausztriai Lenz Mozer szőlészeti-és borászati pincegazdaságánál gyakorlaton vett részt 1964-ben.
Ezt követően Budafokon, a Magyar Állami Pincegazdaságnál gyakornokként kezdett dolgozni, majd borászati előadó, pincevezető, palackozó üzemvezető lett. 1973-ban a megszerzett tapasztalatok birtokában pályafutását a szintén budafoki Hungarovin Borgazdasági Vállalatnál folytatta, szakmai tehetsége mellett hamar megmutatkoztak vezetői képességei is. 1993-ig a Hungarovin Rt. termelési- és műszaki igazgatója és vezérigazgató helyettese volt.
Saját szőlészetét és borászatát 1989-ben indította el. A családi vállalkozás Lics Pincészet és Szőlőbirtok néven az Etyek-Budai, valamint a Szekszárdi borvidéken is rendelkezik szőlőterületekkel. Központi borászata Budapest bornegyedében, Budafokon található. Pincészete egyike a legrégebben működő budafoki családi borászatoknak.
Kulturális értékőrző- és teremtő munkájának elismeréseként 2012-ben Podmaniczky-díjjal tüntették ki.
A szőlészet és a borászat világa egész életének meghatározó tényezői voltak, a sors érdekessége, hogy feleségét is egy borkóstolás alkalmával ismerte meg. Lics Lászlót és nejét, Évát 2013-ban „Kultúra 22” díjjal tüntették ki a borkultúra és a művészetek kapcsolatáért végzett munkájuk elismeréseként. A kitüntetéssel járó anyagi díjat a Budafoki Szent Lipót Plébániának ajánlották fel.
2016-ban elnyerte az „Év Budafok-tétényi Vállalkozója” díjat.
Kiváló minőségű boraival a hazai és nemzetközi borversenyeken is szép eredményeket ért el, azonban a legbüszkébb a szívéhez legközelebb álló, négy unokájáról elnevezett boraira volt.
Szakmai sikereinek elérésében szerető családja segítette. Vállalkozását fia Balázs és lánya Judit viszi tovább.
Lics Lászlót sokan ismerték, szerették és tisztelték a borszakmában. Szerénysége, bölcsessége, őszintesége és segítőkészsége példamutató volt mindenki számára. Áldozatos munkájával rendkívül sokat tett a helyi közösségért, valamint a helyi borászatért, a borkultúráért és a borturizmusért is.
Lics László
hamvasztás utáni búcsúztatása
2023. április 28-án, pénteken 10:00 órakor lesz
a Budafoki temetőben.
ÉV BORTERMELŐJE 2022 GÁLAEBÉD FIGULA MIHÁLY TISZTELETÉRE
2023. április 2. - Marriott Hotel, Budapest
Program:
10:30-tól vendégfogadás
10:30-11:50 Borkóstoló a 2022-es Év Bortermelője jelöltek, illetve a nyertes boraiból
Figula Mihály
Günzer Tamás - Lamport József - Liptai Zsolt - Vesztergombi Csaba
'AMUSE-BOUCHE' VÁLASZTÉK A DÉLELŐTTI BORKÓSTOLÓ IDEJE ALATT
• HIDEG FALATOK • • MELEG FALATOK •
Szürkemarha- és lazac tatár, fekete tölcsérben Spárgás quiche lorainne
Buffalo karfiol roquefort sajtszósszal Kijevi csirkegolyók krémes burgonyapürével
12:00-12:55 Díjátadó ünnepség
13.00 Gálaebéd
1.fogás HIDEG ELŐÉTEL
Tóth Pál, Alabárdos Étterem, Szeged
Pisztráng / ráktatár / marmite / katsuobushi
Figula Olasz & Furmint 2021
2.fogás LEVES
Tóth Ágnes, Gerbeaud Group / ONYX
Zelleres baguette leves / csicsóka / turbolya
Figula Sauvignon Blanc Selectio 2021
3.fogás KIS FŐÉTEL
Konstantinos Kranakis & Besenyei Dániel, Marriott Hotel
Borjú duó: szűz és rántott borjúláb / kelkáposzta / illatos gomba / paszternák / jus
Figula „500” Kékfrankos 2020
4.fogás NAGY FŐÉTEL
Takács Lajos, Costes Group
Szarvasgombás gyöngytyúk kolbász / piemonti mogyoró / aszalt sárgabarackos ropogós
Figula Gella Olaszrizling 2018
15.45-17:30 Borkóstoló az "Év Bortermelőinek" boraiból és pezsgőiből
Tiffán Ede | Vesztergombi Ferenc | Gere Attila | † Thummerer Vilmos | Polgár Zoltán
Bock József | † Gál Tibor| Kamocsay Ákos | Szepsy István | Árvay János | Takler Ferenc
Vincze Béla | Garamvári Vencel | Frittmann János | † Konyári János | Dr. Lőrincz György | Légli Ottó
Vida Péter | Áts Károly | Gálné Dignisz Éva | Dúzsi Tamás | † Szöllősi Mihály | Mészáros Pál | † Szőke Mátyás
Balla Géza | Koch Csaba | Borbély Tamás | Nyúlné dr. Pühra Beáta
17:30 rendezvény vége
Lázasan készülünk az "Év Bortermelője 2022" Gálaebédre...
Séfjeik: Besenyei Dániel, Takács Lajos, Tóth Ágnes, Tóth Pál
†
Szomorú szívvel búcsúzunk!
Elhunyt dr. Kovács István József
kertészmérnök, a Magyar Bor Akadémia rendes tagja
2023. március 1-jén, szerdán 14:00 órakor lesz
a Gyöngyössolymosi Temetőben.
"Az Év Bortermelője 2022" gálaebéd Figula Mihály tiszteletére
Tartson velünk Ön is április 2-án!
JEGYIGÉNYLÉS AZ "ÉV BORTERMELŐJE 2022" GÁLAEBÉDRE
JEGYIGÉNYLÉS AZ "ÉV BORTERMELŐJE 2022" GÁLAEBÉDRE MBA TAGOK RÉSZÉRE
†
Szomorú szívvel búcsúzunk!
Elhunyt Dr. Balogh István kertészmérnök,
a Szőlészeti Tanszék korábbi vezetője, a Magyar Bor Akadémia örökös tagja
2023. február 3-án, 11.15 órakor lesz
a Farkasréti Temetőben.
†
Fájó szívvel búcsúzunk!
Elhunyt Bíró Gáspár,
a Magyar Turizmus Zrt. nemzetközi osztályának korábbi vezetője,
a Magyar Bor Akadémia rendes tagja
Bíró Gáspár, aki Erdélyben született, 19 éves korában jött Magyarországra édesanyjával. Tanulmányait az ELTE Jogtudományi karán végezte, majd az Agroinformnál kezdett dolgozni. Turisztikai pályafutását az IBUSZ-nál kezdte valutapénztárosként. Később az IBUSZ Külképviseleti osztályának vezetésével bízták meg.
1996-ban a Magyar Turisztikai Szolgálat egyik alapító tagja volt. A külképviseleti osztályt vezette. Később ő alapította az MT Zrt. kolozsvári külképviseletét, melynek 2008-ig állt az élén. Hazatérését követően, 2010-ig a nemzetközi osztály vezetői feladatait látta el.
Magánéletében nemcsak kedvelője, de szakértője is volt a nemes boroknak – tagja volt a Magyar Borakadémiának.
Bíró Gáspár búcsúztatása
2023. január 9-én, 15 órakor lesz
a Fiumei úti Sírkert szóróparcellájában.
A Magyar Bor Akadémia osztozik a család gyászában.
Felszállt a füst!
A 2022. Év Bortermelője díj nyertese:
Figula Mihály
a Balatonfüred-Csopaki borvidékről.
Aki gyerekkorában medve akart lenni - de, szerencsére borász lett
Szerencsés ország vagyunk, rengeteg nagyszerű borászunk van, akik világszínvonalú borokkal látják el a hazai és külföldi borkedvelőket is. Sok helyre kerülhetne a díj, de talán egyetértés van abban, hogy az idei nyertes fiatal kora ellenére méltán érdemelte ki a kitüntetést.
A dédapa, Tolnay István a 19. század legtekintélyesebb borosgazdái közé tartozott. A tőle származó szőlő és bor iránti szeretetből táplálkozva a Figula Pincészet kemény munkával, lemondásokkal és hatalmas szorgalommal mára a legismertebb magyar borászatok közé került. A pincészetet az édesapa, Figula Mihály alapította, építette fel, akit szintén az Év Bortermelőjévé választottak 2000-ben, éppen abban az évben, amikor fia, Misi megszerezte szőlész-borász diplomáját. Miután édesapja hirtelen elhunyt, az akkor huszonéves fiatal hirtelen családfővé vált: egyik napról a másikra kézbe kellett vennie a birtok irányítását. Hatalmas felelősséggel a vállán, rengeteg munkával sikerült a családnak megtartani és tovább fejleszteni a virágzó borászatot.
A Figula szőlőskertek a pincészet hat kilométeres körzetében találhatók, összesen harminc hektáron, ahol a klasszikus értelemben vett terroir gazdálkodás folyik. Misi igyekszik mindent a legmagasabb szinten művelni, fontosnak tartja a dűlők terméseinek szeparált kezelését, természetesen szigorú hozamkorlátozás mellett.
Borai készítésénél a legfontosabb szempont a termőhelyi sajátosságok kidomborítása, melyhez a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb technikai és technológiai lehetőségek is kiaknázásra kerülnek. A legmagasabb minőség elérése érdekében a szőlő gondozásától a borok palackozásáig minden folyamatot a család végez, illetve felügyel.
Figula Misi naponta felteszi magának a kérdést: mit szólna ehhez apám? Elégedett lenne a borokkal? Elég összetartónak találná a családot?
Sokak szerint egy borász apa nem lehet boldogabb és büszkébb annál, mint amikor fia elnyeri a szakma legnagyobb elismerését.
Aki személyesen ismeri Misit tudja, ha borokról van szó, nagyon komolyan beszél, egyébként pedig egy rendkívüli humorérzékkel megáldott fiatalember. Ha megkérdeznénk tőle, milyen pályára készült, csak annyit mondana: „Gyerekként medve akartam lenni, végül borász lettem.” Vajon kire legbüszkébb a családjában? Egyértelműen mindenkire, de a békesség kedvéért inkább a lányokra. Hogy melyik a kedvenc évjárata? Természetesen 1993, mert minden akkor kezdődött. Az idei győztes nem hétköznapi ember: meggyőződése szerint a világ legjobb borvidékén dolgozik; akkor lett borász, amikor édesapja azt mondta; gyerekei a legfőbb hobbija; és legszívesebben Bock József pincéjében bújna el, hogy titokban ellesse, honnan meríti végtelen energiáját. És mit ígér Misi annak, aki betér hozzájuk? Nem kevesebbet és nem többet, mint hogy náluk mindenki elfelejti a szürke hétköznapokat.
A díjért versengők közül, a jelölés során az öt legtöbb szavazatot kapott borász (ABC sorrendben):
Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
Günzer Tamás (Villányi borvidék)
Lamport József (Egri borvidék)
Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)
Az ünnepélyes eredményhirdetés fotói megtekinthetők IDE KATTINTVA.
†
Fájó szívvel búcsúzunk!
Elhunyt Dr. Kosárka József, a Magyar Borszakírók körének elnöke,
a Magyar Bor Akadémia rendes tagja
2022. november 6-án elhunyt.
Alázatos és hozzáértő borszakírói tevékenységével, szakértelmével és a tudásának átadásával,
oktatói tevékenységével is a magyar borkutúrát szolgálta, egészen az utolsó időkig.
Búcsúztatásával kapcsolatban később adunk tájékoztatást.
41. Országos Borverseny - átadtuk a Magyar Bor Akadémia Különdíját
Ünnepélyes keretek között zajlott augusztus 31-én, Budapesten a 41. Országos Borverseny (OBV) eredményeinek ismertetése, és a minősített borok díjainak átadása. Az ország 22 borvidékéről 232 pincészet nevezett összesen 824 tétellel. A borversenyen legmagasabb pontszámot elért bort és annak termelőjét a Magyar Bor Akadémia különdíjjal jutalmazta. A szóban forgó tétel a Simkó Pince Tokaji Eszencia 2016-os bora lett, így tehát az MBA különdíját Simkó Gábor vehette át Koch Csaba elnöktől és Taschner Kurt István főtitkártól.
(fotó: HNT)
(fotó: Simkó Pince)
Gratulálunk az összes díjazottnak!
A Szent István-hordó története
Különlegességet rejt az egyik budafoki pince. A hatalmas boroshordót a Magyar Állami Pincegazdaság megrendelésére 1927-ben készítette Hohl Lipót budafoki kádármester. Az 535,5 hektoliter befogadóképességű hordó Magyarország legnagyobb ilyen jellegű borászati eszköze volt. Később Eucharisztikus Hordónak is nevezték, mivel benne tárolták az 1938-ban Budapesten tartott Eucharisztikus Világtalálkozó hivatalos borát, és a kongresszus egyik attrakciója volt. Mára azonban ez a hordó - amely szakmatörténeti emlék is egyben - nagyon rossz állapotba került. A hordó segélykiáltását Dr. Tarján Balázs akadémiai tagtársunk tolmácsolja:
(forrás: Borászati Füzetek 2022/4. sz.)
Megújult az Erdélyi és Partiumi Borverseny - átadtuk a Magyar Bor Akadémia Különdíját
Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat. Júniusban Arad-hegyalján, Balla Géza Pincészetében már ennek szellemében tartották meg az erdélyi, pártiumi, szatmári borok versenyét, ahová 90 gazda 236 mintáját küldte be.
„Évek óta működik a Határon túli Magyar Borászok Egyesülete, melynek keretén belül a külhoni magyar borászok saját egyesületeket hoztak létre. Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is így történt. Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének én lettem az elnöke”- kezdte beszélgetésünket Balla Géza, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, és hozzátette, hogy úgy látta jónak, ha önálló erdélyi borversenyt szervez az Egyesület. Ugyan korábban is működött az Erdélyi Borverseny, minden évben Csávossy György szervezésében, és halála után is az ő nevével fémjelezve. Az idei évtől a borverseny lebonyolítását átvette az Egyesület. Bár - a szakember elmondása szerint – első alkalommal nem voltak könnyű helyzetben, a végeredmény nagyon jó lett. Sikerült sok olyan fiatal borászt, bortermelőt megszólítani, akiket nem ismer a nagyközönség. Az elsődleges cél az volt, hogy a borverseny ezeket az embereket előnybe hozza.
Mindamellett, hogy a bírálóbizottságban is megmaradtak azok az oszlopos tagok, akik már évtizedek óta járnak Erdélybe - így a Magyar Bor Akadémia oldaláról is nagyon komoly szakemberek vettek és vesznek részt -, a szervezők meghívtak melléjük fiatal erdélyi borászokat, így minden bizottságban ott volt egy-két ifjú szakember, akik már nem kezdők, de azért még fel kell nőjenek arra a szintre, amit elvárnak egy nemzetközi szintű borversenyen. Házigazdánk azt is elmondta, hogy a nemzetközi borversenyekhez alkalmazkodva, az elbírált minták 30 százalékának adtak érmet, szigorú zsűrizés mellett. A borverseny elnöke Légi Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, a Magyar Bor Akadémia rendes tagja volt.
Bár idén a nevező borászok száma nem érte el a százat, reményeik szerint az elkövetkező években ez bővülni fog. Minden egyes termelőt el akarnak érni, meg akarnak szólítani Erdélyben, hogy mérettesse meg a borait. "Ez egyfajta barométer, hogy lássuk, hogyan állunk, milyen borok vannak, mik a lehetőségek. A mintákat tekintve nagyobb mennyiségben volt a fehérbor, mivel Erdélyben (Észak-Erdélyben, Dél-Erdélyben, Erdély-hegyalján) inkább a fehér szőlőfajták a dominánsak. A vörösborok főként a Ménesi borvidékről vagy délebbről származnak. Nagyon sok helyi szőlőfajta érkezett, így például Érmellékről a bakator - ami az ottani borvidék jellegzetes szőlőfajtája -, de ezen kívül Erdély-hegyaljáról, Gyulafehérvárról, Nagyenyedről és környékéről is nagyon sok királyleányka és királyleánykához kötődő cuvée érkezett. A vörösborok közül a kadarka és a fekete leányka volt jelen. Próbálom megfogalmazni a termelők számára, hogy nekünk, erdélyi magyar borászoknak a legnagyobb esélyünk a túlélésre az, ha a hagyományos fajtáinkkal mutatkozunk be, és ezekből állítunk elő nagy minőségű borokat”- figyelmeztetett a szakember hozzátéve, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben Erdélyben is óriási fejlődésnek indult a szőlészet és a borászat. Európai uniós pályázatok segítségével komoly beruházások jöttek létre, közel 4000 hektár új ültetvény létesült csak a Ménes-Magyarádi borvidéken, de Közép- és Észak-Erdélyben is nagy területeket újítottak meg. Ezeknek köszönhetően nagyon szép borokat találunk, amelyek már megállják a helyüket az európai és a világpiacon is, miközben még sok a tennivaló, ami a technológiát illeti. Romániában jelen pillanatban 220 ezer hektár szőlőterületet jegyeznek, amiből mintegy 160-170 ezer a termő szőlő, a többi parlagon hever. Legalább tíz olyan vállalkozást tartanak számon, amelynek területe meghaladja a 4-5 ezer hektárt, amelyek jellemzően nem a helyi magyarok tulajdonában vannak. Ugyanakkor találunk néhány olyat, amely a 100-200 hektárt is meghaladja - mint például Balla Géza Pincészete -, ám a kisebb szőlőterületeken is fantasztikus minőségeket lehet produkálni.
„Amikor az Év Bortermelője címet 2018-ban megkaptam az anyaországban elmondtam, hogy azért tudtam elnyerni ezt a titulust, mert olyan borvidéken tevékenykedek, amit a Jóisten is a nagy minőségű boroknak teremtett”- hívta fel a figyelmet Balla Géza hozzátéve, még egy kis hozzáértés is kell hozzá.
A borversenyen 1 nagyarany és 24 aranyérem született. A Champion díjat a Villa Vinea borászat kapta 2019-es Contessa Selection borával, és egyben elnyerte a Magyar Bor Akadémia Különdíját, amelyet Dr. Zelnik József, a Magyar Bor Akadémia elelnöke adott át személyesen.
(fotó és szöveg: Viniczai Sándor, MMK)
Gratulálunk a borászoknak és további jó munkát, sikereket kívánunk!
Tisztújítás a Magyar Bor Akadémián
A Magyar Bor Akadémia a májusi közgyűlésén az alábbi tisztségviselőket választotta az MBA elnökségébe.
Elnök: Koch Csaba
Főtitkár: Taschner Kurt István
Alelnökök: Dr. Balla Géza, Bock József, Gálné Dignisz Éva, Nyitrainé dr. Sárdy Diána,
Nyúlné dr. Pühra Beáta, Vesztergombi Csaba, Dr. Zelnik József
Felügyelő Bizottság: Figula Mihály, Keményné Koncz Ildikó, Dr. Kosárka József
Gratulálunk és jó munkát, sok sikert kívánunk!
Életműdíj 2021
A Magyar Bor Akadémiai tagság javaslatára az „Életműdíj Bizottság” 2021-ben az elmúlt több évtizedes borászati kutatói-, illetve oktatói munkásságáért,
a Magyar Bor Akadémia életműdíját
Dr. Kállay Miklós emeritus professzornak,
a Magyar Bor Akadémia alapító tagjának és egyben tiszteletbeli elnökének adományozza.
Kállay Miklós a Műszaki Egyetemen vegyészként végzett. Pályáját a Központi Borászati Kutatólaboratóriumban kezdte. Az itt végzett két évtizedes munkássága során tudományos és termelési kutatásai közben bensőséges kapcsolatot alakított ki az ágazat szereplőivel.
1993-tól nyugdíjba vonulásáig a Kertészeti Egyetem és jogutódjai Borászati Tanszékének vezetője volt, ahol évtizedeken keresztül generációkat oktatott. 2014-ben a Corvinus Egyetem professor emeritus elismerő címmel tüntette ki. Az őt körülvevő szakmai és társadalmi tisztelet jele az, ha a szakmai beszélgetésekben elhangzik a „professzor úr” kifejezés akkor mindenki egyértelműen Kállay Miklósra gondol. Tudományos és oktatói munkáját számtalan könyv, publikáció valamint szakmai és állami kitüntetés bizonyítja. Gazdag életútja a szakma meghatározó egyéniségévé tette.
Szívből gratulálunk és jó egészséget kívánunk!
†
Fájó szívvel búcsúzunk!
Elhunyt Óhegyi János, a Magyar Bor Akadémia örökös tagja
Szakmai munkássága Villányhoz és a borászathoz kapcsolódott. 1968-ban gyakornokként kezdett dolgozni a Villány-Siklósi Állami Gazdaságban, amely az évtizedek alatt többször átalakult. Végül a Villányi Borászati Rt. vezérigazgatójaként fejezte be szakmai pályafutását a társaságnál.
Munkáját szerette, mindig örömmel, lelkesen, ötletekkel tele végezte. Nevéhez kötődik a gazdaságuk által 1985-ben Magyarországon először bevezetett fehér palackos rozé sikere.
A hegyközségek megalapításában közreműködött, tagja volt a Villányi Borvidéki Tanácsnak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának. A Villányi Borrend alapító tagja. Részt vett a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének megalapításban és az elnökségében évekig dolgozott, munkásságát életmű díjjal ismerték el.
Mindig is megtiszteltetésnek tekintette, hogy a Magyar Bor Akadémia tagja lehetett,
hiánya pótolhatatlan veszteség mindannyiunk számára.
Óhegyi János búcsúztatása 2022. április 30-án a pécsi köztemető dísztermében, 13.30-kor lesz.
Díjátadó gálaebéd a Marriott Hotelben
Nyúlné Dr. Pühra Beáta,
az „Év Bortermelője Magyarországon 2021” borász tiszteletére
A már hagyománynak számító, hazánk legrangosabb borszakmai elismerése, az "Év Bortermelője" díj idén is ünnepélyes keretek között kerül átadásra.
A díjazott, Nyúlné Dr. Pühra Beáta, a Nyakas Pincészet főborásza tiszteletére pazar gálaebéddel és nagyszabású borkóstolóval készül a Magyar Bor Akadémia.
Idén május 8-án, vasárnap 11.00 órakor, ÚJ HELYSZÍNEN, a Budapest Marriott Hotel gyönyörű panorámával rendelkező báltermében rendezzük meg a díjátadót.
A rendezvény állófogadással kezdődik 11 órától, melynek során vendégeink másfél órás időtartamban, apró koktél-falatkák fogyasztása mellett élvezhetik a korábbi "Év Bortermelője" díj nyertes borászainak, valamint a 2021-es év jelöltjeinek remek borait és pezsgőit.
Ezt követi az ünnepélyes oklevél átadás és az ültetett gálaebéd, amelynek öt fogását a 2021-es „Év Bortermelője” boraira komponálva, a korábbi évekhez hasonlóan, a hazai gasztronómia kiemelkedő alakjai készítik.
Ízmesterek (balról jobbra):
Konstantinos Kranakis Executive Chef – Budapest Marriott Hotel (desszert); Tóth Pál – Alabárdos Étterem Szeged (hal fogás); Kovács Ferenc Chef de Cuisine – Budapest Marriott Hotel (amuse-bouche); Kerekes Sándor – Gléda Vendéglő (előétel); Jaksics József – Thermal Hotel Visegrád (leves); Moldován Viktor – Gundel Cafe Patisserie Restaurant (hús fogás)
A fogások között kulturális programok szórakoztatják a közönséget.
Az esemény házigazda és műsorvezető szerepét Rátóti Zoltán, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, az MBA tiszteletbeli tagja tölti be.
A délutánig tartó elegáns program remek alkalom arra, hogy a borászok, borkedvelők, a művészek és közéleti személyiségek ismét találkozzanak, beszélgessenek egymással.
Mi már lázasan készülünk erre az ünnepi alkalomra!
Várjuk Önt is szeretettel!
JEGYIGÉNYLÉS MBA tagoknak (ide kattintva)
JEGYIGÉNYLÉS VENDÉGEK számára (ide kattintva)
Dr. Csávossy György emléktábla avatás
Dr. Csávossy György, a Magyar Bor Akadémia örökös tagja 2015 novemberében távozott az élők sorából. Egy nagyszerű embert, kiváló költőt és példamutató, értékteremtő szőlőművelő-borászt tisztelhettünk és szerethettünk személyében. "Gyurka bácsi" az erdélyi borászat kiemelkedő alakja volt, számos borászati könyv és szaktanulmány szerzője. Örömmel tölt el bennünket, hogy emléktáblát avatnak emlékére a közeljövőben. Köszönet mindazoknak, akik aktívan ápolják emlékét!
Az Európai Borlovagok Magyarországi Rendje nagy hangsúlyt fektet arra, hogy ápolja a magyar szőlészet és borászat kiemelkedő személyiségeinek emlékét. Ennek jegyében állítottak például szobrot a budapesti Corvinus Egyetem kertjében (mai nevén MATE) Mathiász Jánosnak és ennek jegyében kerül sor a közeljövőben Dr. Csávossy György tanár úr emléktáblájának az avatására Bihardiószegen, ahol annak idején a szakiskola tanáraként a pályáját kezdte.
Az emléktábla avatás hivatalos meghívója az alábbi linken olvasható:
Meghívó 2022.03.19.
†
Megrendült szívvel búcsúzunk!
- Elhunyt Thummerer Vilmos, a Magyar Bor Akadémia örökös tagja,
az "Év Bortermelője Magyarországon 1995-ben" díj nyertese-
†
Fájó szívvel búcsúzunk!
- Elhunyt Dr. Bálo Borbála, a Magyar Bor Akadémia tagja,
egyetemi docens, a Szent István Egyetem Szőlészeti Tanszékének korábbi vezetője-
Az Év Bortermelője Magyarországon 2021 – A Győztes
2021. december 2-án 12 órakor, sajtótájékoztató keretében a FELIX Kitchen&Bar hangulatos különtermében kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon 2021” cím, a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét. Tovább...
Az ünnepélyes eredményhirdetés fotói megtekinthetők IDE KATTINTVA.
A XV. Csávossy György Kárpát-medencei Borverseny eredményei
az alábbi linkekre kattintva elérhetők:
Eredmények ABC sorrendben
Eredmények érem és átlagpontszám szerinti sorrendben
Borest a Bor Akadémián
A Magyar Bor Akadémia hagyományos ünnepi rendezvényének programja
2021. november 25., csütörtök (kapunyitás: 17.30)
Pesti Vigadó – 1051 Budapest, Vigadó tér 2.
A Magyar Bor Akadémia több mint két évtizede elkötelezett képviselője a hazai borkultúra fejlesztésének. Tagjai a szőlész- és borász szakma elismert és nagy tudású, hiteles képviselői, valamint a magyar társadalom értékes, megbecsült személyiségei.
Hosszú évek óta szervezzük a Borest a Bor Akadémián rendezvényt, amely két ünnepi programelemre épül:
- Az Év Bortermelője díjra jelölt borászok bemutatkozása és boraik kóstolója
- A Csávossy György Kárpát-medencei Borverseny érmet nyert borainak nyilvános kóstolója, a határon túli történelmi borvidékek bemutatkozása
Az est házigazdája: Miklósa Erika operaénekesnő, a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli tagja.
Az esemény nyilvános, a Bor Akadémia tagságán kívül a borkultúra iránt érdeklődő minden kedves vendéget szívesen látunk!
Hiszünk abban, hogy a borest méltó környezetet biztosít az Év Bortermelője díj öt jelöltjének és a határon túli magyar borászok bemutatkozására, kiváló boraik kóstolására.
A részvételi díj bruttó 15 000 Ft/fő, amely átutalással a Magyar Bor Akadémia 12010501-01599242-00100007 számlaszámára (Raiffeisen Bank Zrt.) előre fizetendő.
(Az ár tartalmazza a korlátlan borkóstolást, a büfévacsorát és a részvételi lehetőséget a kísérőprogramon.)
A Magyar Bor Akadémia tagjainak a rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
JEGYVÁSÁRLÁS IDE KATTINTVA
(2021. november 21. 21.00 óráig!)
A vendégek színvonalas szórakoztatásáról Miklósa Erika operaénekes és kísérete gondoskodik.
A résztvevőknek a borokhoz és az alkalomhoz illő gasztronómiát felvonultató büfévacsorával is kedveskednek a szervezők.
Az Év Bortermelője Magyarországon 2021 – Íme a jelöltek!
Figula Mihály (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
Günzer Tamás (Villányi borvidék)
Ipacs Szabó István (Villányi borvidék)
Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)
Nyúlné Dr. Pühra Beáta (Etyek-Budai borvidék)
2021-ben is sor kerül az Év Bortermelője Magyarországon díj kiosztására, melynek jelölési szakasza lezárult. Több, mint 250 szakmabeli véleményének beérkezése után a Magyar Bor Akadémia összesítette az eredményeket és kihirdette az 5 legtöbb szavazatot kapott termelőt, akiknek valamelyike fogja elnyerni a méltó kitüntetést. Tovább...
Az idei évben bízunk benne, hogy a pandémiás helyzet is engedi, hogy hagyományainkhoz híven bemutatkozhassanak a jelöltek november 25-én, a Borest a Bor Akadémián rendezvényen, melynek helyszíne a Pesti Vigadó.
XV. Csávossy György Kárpát-medencei Borverseny
2021. november 24., Budapest
FELHÍVÁS
Kedves Bortermelő Kollégák!
A már szép hagyománnyá érett rendezvényünk, a határon túli, magyar, bortermelő kollégáink találkozója és boraik versenye, a pandémia miatti egy év kihagyást követően idén ismét folytatódik. A Magyar Bor Akadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Zászlósborok Rendje és a Soós István Borászati Szakképző Iskola együttműködésével, immár tizenötödik alkalommal rendezi meg a Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyt.
A borversenyre 2021. november 24-én kerül sor a Soós István Borászati Szakközép Iskola Tangazdaságában, amelyet 100 pontos rendszerben, terveink szerint három, esetleg négy bizottságban bonyolítunk le. A zsűriben nem csak magyarországi szakemberek, hanem a nevezők, a határon túli borászok közül is többen részt vesznek.
Az elmúlt években született döntés és a pozitív tapasztalatok nyomán, idén is külön kategóriába sorolva kerülnek minősítésre az „alternatív technológiával” készített borok, mint az öko, a bio, a biodinamikus, a narancs és a „kénmentes” – nagyon alacsony kénessav használattal készült – bortételek.
A nagyközönség számára mind a verseny borai, eredményei is bemutatásra kerülnek 2021. november 25-én, mint két esztendővel ezelőtt, különösen rangos helyszínen a Pesti Vigadóban, a „Borest a Bor Akadémián” rendezvényen, ahol az „Év Bortermelője Magyarországon” díj ez évi jelöltjei személyesen mutatják be és kóstoltatják boraikat.
A versenyről tudni érdemes még, hogy a borok nevezése ingyenes, de csak palackos borokat fogadunk. Tekintettel a határon keresztül történő szállítás nehézségeire, mintánként 3-3 palackot kérünk a nevezőktől.
A minták Budapestre szállításában igény és lehetőség szerint próbálunk segíteni!
Ez ügyben a Magyar Bor Akadémia részéről Módos Péter kereshető (telefon: +3670 501 5638).
A jelentkezési lapot IDE KATTINTVA TUDJA LETÖLTENI, amit kérjük minden esetben faxon vagy e-mailen legkésőbb
2021. november 15-ig előre eljuttatni a szervezők részére, valamint kérjük mellékelni a minták mellé is!
†
Szomorú szívvel búcsúzunk!
Elhunyt Pusztai István Miklós,
a Magyar Bor Akadémia alapító tagja
Temetése 2021. szeptember 8-án 11 órakor lesz a paloznaki katolikus temetőben.
Szentmise István lelki üdvéért: 2021. szeptember 15-én 17 órakor
a Városmajori Jézus Szíve-templomban
„Év Bortermelője Magyarországon 2020” díjátadó gálaebéd
Átadtuk az oklevelet Borbély Tamás borásznak, valamint gálaebéddel és nagyszabású borkóstolóval ünnepeltük meg a díjazottat, idén a Gundel Palota Báltermében, valamint hangulatos kerthelyiségében.
Borbély Tamás nyolc évnyi jelöltség után részesült a borszakma Kossuth-díjának is gyakran nevezett elismerésben. Díjazása azért is különleges, mert ő az első borász, aki a Badacsonyi borvidékről elnyerte ezt a rangos kitüntetést, és egyúttal ő az eddigi legfiatalabb "Év Bortermelője" cím birtokosa is.
Szívből gratulálunk ezúton is Tamásnak!
Díjátadó gálaebéd
Borbély Tamás
az „Év Bortermelője Magyarországon 2020” borász tiszteletére
Bár a pandémia miatt a már hagyománynak számító "Év Bortermelője" Gálaebéd megrendezése most nyári időszakban, de idén is ünnepélyes keretek között kerül rá sor.
A díjazott, Borbély Tamás borász tiszteletére pazar gálaebéddel és nagyszabású borkóstolóval készül a Magyar Bor Akadémia.
Idén július 11-én, vasárnap 10.30 órakor, ÚJ HELYSZÍNEN, a Gundel Palota kerthelyiségében rendezzük meg a díjátadót.
A rendezvény állófogadással kezdődik 11 órától, melynek során vendégeink másfél órás időtartamban, apró koktél-falatkák fogyasztása mellett élvezhetik a korábbi "Év Bortermelője" díj nyertes borászainak, valamint a 2020-as év jelöltjeinek remek borait.
Ezt követően veszi kezdetét az ünnepélyes oklevél átadás, valamint kulturális programokkal is szórakoztatjuk a közönséget, majd az ültetett formában bonyolított ebéd négy fogása következik. A fogások az „Év Bortermelője” boraira komponálva, a Gundel Étterem kiváló séfjeinek közreműködésével készülnek. A fogások ideje alatt a szintén badacsonyi kötődésű Happy Dixieland Band tagjai alkotta kvartett formáció zenél majd nekünk, és Bakonyi Marcell basszbariton operaénekes hangja is felcsendül.
A körülményekre való tekintettel az idei évben szűkebb körben fogunk ünnepelni, így a megszokott több száz helyett csak limitáltan álltak rendelkezésre a jegyek, melyek akadémiai tagjaink között hamar el is keltek.
Isten Veled Matyi bácsi!
- Elhunyt Szőke Mátyás, a Magyar Bor Akadémia tagja,
az "Év Bortermelője Magyarországon 2017-ben" díj nyertese -
(kép forrása: Mátrai borvidék | Vető Gábor)
Szőke Mátyás, vagy ahogyan sokan emlegetik, a Mátra Nagy Öregje június 21-én elaludt, s végérvényesen az utódaira bízta a családi pincészetet. Családja több generációra visszamenőleg foglalkozott szőlőtermesztéssel, munkaszeretetét is felmenőitől örökölte. Borkészítéssel a '70-es évek óta foglalkozott, borait már a '80-as évek közepén kezdte palackozni és elsők között vitte jóhírét a Mátrai borvidéknek, és világított rá a borvidékben rejlő lehetőségekre. Országos és nemzetközi versenyeken egyaránt sikereket ért el boraival.
Járt Új-Zélandon, Dél-Afrikában, valamint Kaliforniában, ahonnan nem csak emlékekkel, hanem komoly szakmai tapasztalatokkal tért haza. 2017-ben először lett mátrai borászként az Év Bortermelője.
Mérnöki hozzáállása, precizitása jellemző volt munkájára. A pincehigiéniára, a borok minőségére kényes szakember így foglalta össze tapasztalatait: „Jó bort készíteni nem sokkal munkaigényesebb, mint rosszat, csak oda kell figyelni.” Tudását és bölcsességét szerencsére még az unokájának és a családjának át tudta adni, így ők viszik tovább az örökséget.
"A bor különleges termék. Lelke van, egyénisége, története és történelme, még a palackban is fejlődik, először szebb lesz, majd bölcsebb, és a végén meghal. A gyümölcs megrothad, a virág elhervad, az étel megromlik - a bor az egyetlen olyan "termék", amely elmúlásában is emberi..." - Szőke Mátyás
Szeretettel őrizzük emlékét, nyugodjék békében!
Szőke Mátyást június 30-án, szerda délután 16 órakor helyezik végső nyugalomra a Gyöngyöstarjáni Temetőben.
Szepsy István megkapta a Magyar Bor Akadémia "Életműdíját"
(kép forrása: Dékány Tibor)
A Magyar Bor Akadémia Életműdíj Bizottsága 2020. év elején döntött a díjazott személyéről, aki Szepsy István mádi borász lett.
A díjátadót a pandémiás helyzet következtében a tavalyi évben háromszor halasztotta el az Akadémia, így 2021. június 21-én, Encsen, az Anyukám Mondta Étteremben nyílt lehetőség, szűk szakmai körben a díjátadó ünnepség lebonyolítására.
(kép forrása: Dékány Tibor)
A Magyar Bor Akadémia az elmúlt közel 30 évben fölvállalt feladatai közül az egyik első, és azóta is kiemelkedő fontosságú „az Év Bortermelője Magyarországon” elnevezésű díj fenntartása, és a cím odaítélése évről évre. A borszakma Kossuth-díjának is gyakran emlegetett díj, és a díjazottak máig tartó névsora valóban tiszteletet és elismerést vívott ki. Az évek azonban gyorsan peregnek, és az eltelt közel egy emberöltővel felnőtt az új generáció és az elődök szépen adják át staféta botot.
Ennek következményeképp fogalmazódott meg a Magyar Bor Akadémia tagságában egy új, egy életműdíj alapításának gondolata, amelyet Tiffán Ede és Garamvári Vencel után, most Szepsy István vehetett át.
Az „Életműdíjjal” szeretnénk megtisztelni és példaként állítani azokat, akik az életüket, egész pályájukat töltötték kiemelkedő módon a magyar bor szolgálatában.
A díjat az erkölcsi elismerés mellett egy méltó megjelenésű, merített papír oklevél és egy bronz és gránit kisplasztika egészíti ki, amit a Hódmezővásárhelyen alkotó szobrász, Návay Sándor készített el.
(kép forrása: Dékány Tibor)
A Magyar Bor Akadémiai tagság javaslatára, az Életműdíj Bizottság 2020-ban az elmúlt több, mint fél évszázados borvidéki és saját pincészeti, Tokaj felemelkedéséért végzett munkájáért, a Magyar Bor Akadémia életműdíját Szepsy Istvánnak adományozza.
Szepsy István 1951-ben született Bodrogkeresztúron, a Sárospataki Református Gimnáziumban érettségizett, a Kertészeti Egyetemen 1976-ban végzett, majd Mádon dolgozott főkertészként egészen 1990-ig. A szocialista nagyüzemi munka mellett és munka után már a saját birtok kialakításán is dolgozhatott, itt volt lehetősége a minőségi termesztésre, a termesztéstechnológia finomítására.
1997-ben társával, Anthony E. Hwanggal ketten létrehozták a Királyudvart, ami a maga 100 hektárjával a világ egyik legnagyobb édes bort termelő birtoka lett. Óriási szakmai lehetőség volt, de emellett fix fizetés is, ami kellett ahhoz, hogy tovább léphessen a saját pincével.
Már akkor a saját útját járta, és elindul a hozamkorlátozás, a száraz tokaji borok irányába. Külföldön tanulmányozta a szőlőtermesztést és borkészítést. Valamikor 1992 nyarán érett meg a felismerés, hogy a rendszert nem lehet toldozgatni, hanem alapvetően más rendszerben kell gondolkozni. Olyanban, amilyen a XVIII. századig jellemezte a tokaji szőlőtermelést. Magas hegyen, köves területen, öreg szőlőtőkéken, kis hozamokkal, tápanyag utánpótlás nélkül. További munkáját ennek szellemében végzi azóta is.
Szepsy István kezdeményezésére, 2005 óta létezik a Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület, amely a borvidék egy negyedét, Mád Hegyközség területét öleli fel, amelyre termelési szabályzatot is kialakítottak.
A családi pincészetben csak a furmintra építenek minden kategóriában - ennek felismeréséhez közel 30 év kellett. A dűlőkben gyorsabban ment az előrelépés, pedig „csupán” 17 éve kezdték el a furmint szelekcióját, pár éve pedig az egyedszelekciót is, hogy mindent erre tegyenek fel.
Bor világmárkát építenek, amely az ország számára is előnyöket hordoz.
„A természeti adottság és a hagyomány alapján nem lehet más, nem engedhetjük meg magunknak, hogy más célt tűzzünk ki” – mondja Szepsy István.
(kép forrása: www.gourmetriporter.hu| Velkei Tamás)
Szepsy István munkássága elismeréseként számos rendkívül értékes díjat kapott.
Ezek közül pár, hogy csak a legjelentősebbeket említsük:
„A magyar borkutúra újrateremtésében, a tokaji bor hírnevének terjesztésében végzett tevékenységéért” 1999-ben a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét kapta meg.
2001-ben, a Tokaji borvidékről elsőként, a Magyar Bor Akadémia az „Év Bortermelőjének” választotta.
2009-ben „Borászok Borásza”, majd 2010-ben és 2013-ban, tehát két ízben is elnyerte a Prestige Reserve Klub által alapított Prestige Award-ot, az adott évben a legnagyobb presztízzsel rendelkező borászat díját.
Magyarország köztársasági elnöke 2012-ben a Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést adományozta Szepsy István borász, a Szepsy Kft. ügyvezető igazgatója részére, a minőségi bortermelés fejlesztéséért, a méltán világhírű tokaji borágazat érdekében végzett több évtizedes, határainkon túl is nagyra becsült munkássága elismeréseként.
Stephen Brook, a világ egyik legismertebb és tekintélyes szakírója által készített Wine People című könyve a világ leghíresebb borászai között említi, és a 2001-2002-es Birtokok és borok című könyv az egyetlen ötcsillagos birtokként regisztrálja Magyarországon.
2013 novemberében „az éveken át tartó kitartó munka, és a fejlődés iránti elkötelezettség elismeréseként”, a Comói-tó partján, a Villa d’Este luxushotelben tartott World Wine Symposiumon (VDEWS) átadták a „Les Seigneurs du Vin” (magyarul a Bor Urai névre keresztelt) díjat, amelyet a borászok Oscar-díjának tekinthetünk, s ezt – másodikként a világon – Szepsy István kapta meg.
2019. november 8-án első magyar borászként Walter Scheel éremmel tüntették ki. „Azt a rendkívüli hozzájárulását szeretnénk méltatni, amivel a tokaji borok fejlődését és nemzetközi ismertségét segíti – az innovációs képességét, a mérceként szolgáló minőségfelfogását, röviden: az Ön meghatározó szerepét a világ egyik legjelentősebb borvidékének újraélesztésében” – olvasható a levélben.
Mostantól pedig a Magyar Bor Akadémia életműdíja is gazdagítja Szepsy István életének és munkásságának elismeréseit.
(kép forrása: www.gourmetriporter.hu| Velkei Tamás)
Az ünnepélyes díjátadó eseményt személyes jelenlétével dr. Nagy István agrárminiszter úr is megtisztelte.
A díjátadó ünnepséget Csézy, énekesnő nyitotta meg, illetve zárta egy-egy gyönyörű dallal.
(kép forrása: www.gourmetriporter.hu| Velkei Tamás)
A díjazott méltatása (Keményné Koncz Ildikó, a Magyar Bor Akadémia főtitkára) után az „Életműdíjat” dr. Nagy István agrárminiszter úr és Zilai Zoltán, az MBA elnöke adták át Szepsy István mádi borásznak.
(kép forrása: www.gourmetriporter.hu| Velkei Tamás)
Az esemény fényét emelte, hogy Szepsy István remek boraira hangolva az Anyukám Mondta kiváló séfje, Dudás Szabolcs, valamint Dudás Szilárd és csapata nagyszerű menüsort prezentált.
(kép forrása: www.gourmetriporter.hu| Velkei Tamás)
Szepsy István a díj átvétele után megosztotta a jelenlévőkkel jövőbe tekintő gondolatait, mely szerint „Az a dolgunk, hogyha eddig egyedi borokat készítettünk, akkor ezután még egyedibbeket készítsünk!”
(kép forrása: www.gourmetriporter.hu| Velkei Tamás)
Gyászhír - május 15-én elhunyt Szeremley Huba,
a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli tagja
(kép forrása: hang.hu | Tóth Tibor)
Borász, üzletember, balatoni és világ körüli vitorlázó, s egy életen keresztül kalandor: elhunyt Szeremley Huba.
Jásdi István, csopaki borász, akadémiai tagtársunk megemlékezése a magyar üzleti és borászvilág különleges személyiségéről:
"Meghalt Szeremley Huba. Legenda volt már életében. Legendás történetek és vagyon-legenda fűződött a nevéhez. Ő volt, aki fiatalemberként bohócot csinált a Varsói Szerződés határ- és légvédelméből.
Disszidálása után Burgenlandból kisrepülőgépen szállt le valahol a Sopron környéki országúton, hogy magával vigye családját, mielőtt riadóztathatták volna a szerveket. Felszabadító hír volt. Röhögtünk a rabtartókon.
Közel-keleti és afrikai kalandjainak, üzleti sikereinek, vagyonának történetét saját magától hallhattuk. Hazatérése után Badacsonyban telepedett le. Borászatot alapított, amikor errefelé nem volt divat.
Állandóan olyasmit csinált, amivel meglepte a környezetét. Szőlőterületeket vásárolt, amikor mindenki eladni akart. Régi fajtákhoz, a Kéknyelűhöz és a Budai Zöldhöz vagy a Bakatorhoz meg ismeretlen újakhoz, a Zeuszhoz nyúlt, amikor ezek már-már eltűntek az országból. Az összefogást hirdette, amikor a Kádár-kor rosszemlékű közösködése után mindenki maga akart boldogulni. A badacsonyi termelők összefogását hirdette legnépszerűbb bora, a Szemelt Rizling. A minőséget hirdető magyar borászok egyesületének, a Pannon Bormíves Céhnek alapítója volt.
Aztán amire követők álltak mögé, Huba már szembe jött. Nagyszerű éttermet nyitott a hegy oldalában. Sokat tett a szürkemarha- vagy a vízibivalycsordák visszatelepítéséért.
Általában csak elindította a dolgokat. Aztán ráunt vagy mifene. A működtetés, mint a legtöbb kivételes képességű embert, talán nem is érdekelte.
Egy időben politizálni kezdett. Torgyán József mellett tűnt fel. Nevét kapcsolatba hozták a Duna-parti kisgazda székház eladásával.
Sakkozott. Általában ugyanazzal a partnerrel. Vitorlázott hol a Balatonon, hol az óceánon. Hetvenesen is fiatalos volt. Negyedik házasságában élt és boldogan üdvözölte ötödik fia – Koppány – születését. A lélekvándorlásban reménykedett. Hogy Ő Koppányban… Születésnapját balatoni hajóján, a Vénusz II-n a víztől rettegő cigánybandával ünnepelte.
Az elmúlt évtizedben eltűnt a szemünk elől. Eladta a badacsonyi birtok legszebb darabjait. Ritka találkozásainkkor mérhetetlen lehangoltságot mutatott. Végül a maradék birtokot Laci fia vette át.
Huba egyre nehezebb helyzetekbe sodródott, az igazságszolgáltatás elé került, egészsége is leromlott. Néhány hete, amikor Lacit kérdeztem édesapja állapota felől, már nagyon pesszimista volt.
Május 15-én halt meg, 81 éves korában.
Szeremley Hubával nagy formátumú barátot veszítettünk el.
Egy magyart, aki maga alakította a sorsát egy olyan korban, amikor legtöbbünk nem tudott kitörni a ránk kényszerített rendszerből. Olyan kollegát, akinek ötleteire, munkájára oda kellett figyelnünk akkor is, amikor láttuk, nem ő fogja ezeket végigvinni.
Talán utolsó képviselője volt egy nem is 20., de 19. századi magyar embertípusnak, a dzsentrinek. Nagy hibákkal, de sokkal nagyobb erényekkel. Életéből, sorsából tanulnunk kellene."
Zelnik József - Szőlőhegyi beszéd
Hegybevezető
Innen, a szőlőhegyről minden másképpen látszik, és itt más a hang, más a hangnem és a hangsúly. Az országút is kisebb innen, a közeli dűlőutak pedig felértékelődnek, főleg a jó bort termő dűlők. Így helyreáll itt az az egyensúly, ami a világból hiányzik már régóta, vagy sohasem volt, csak aranykor-sugaras álmainkban. Az ember egész életében öntudatlanul is a hegy felé tart, vagy ha nem, elnyeli a mocsár, s a létezést mocsárlényként szemléli, nyálkásan, maszatosan lelkileg is. Nem lehet azt úgy, hogy az ember elhatározza, hogy felmegy a hegyre. Előbb pokolra kell menni, legalább is a létezés tág tereit meg kell előbb ismernie. Meg kell tapasztalni előbb például a tengerlétezést. Amíg nincs tengerlelkünk, ne induljunk fel a hegyre. Megölhet a légszomj, vagy észre se vesszük, hogy a hegy felé tartunk. Sivár lélekkel úgy túlmehetünk a hegyen, mint páncélosok idegen tájakon. Közben azt se tudjuk, mitől zihál a szív, s mitől zsibbad a lélek.
Emlékszem, fiatal koromban is jártam már itt a szőlőhegyen. Lányok kísértek és az akkori ízlésnek megfelelő borokat ittam. Friss-gyümölcs ízű lányok és öregedő hatású régi stílusú furmintok. Sokat változott a világ és érdekesen. „Hagyján”, hogy a lányok lettek öregedőek és a borok friss ízűek a vendég fajélesztők szerelmétől. Nekem már túlságosan frissek. Tokaj méltóságos ódon világához képest például művien üdítőek. Minden túlszalad mostanában rajtunk, nemcsak az idő, az ízlés is, és itt állunk úgy, mintha valami perverz időutazásos rémálom mozgatna bennünket akaratunk és vágyaink ellenére. Úgy, mint egy rossz álomban, ahol olyan területeken és úgy csúszkálunk, hogy fogalmunk sincs, hogyan állíthatnánk meg ezt a mozgást. Például ezt a sodródást az európai politikában és a kultúrában.
Innen a szőlőhegyről rálátok egy régi temetőre. Ez nem olyan, mint öreg falvak őslakóinak porladó csontjait őrző tisztelethelye. Ez nyugtalanító, ebben a temetőben halott kánonok vannak eltemetve és nem nyugszanak. Nem tudnak, mert van. amelyiket élve temették el, van, amelyik öngyilkos lett világidegenséges világfájdalmában. Éjszaka néha hallom, ahogy az élve eltemetett kánonok sírnak. Nem úgy, mint az élők, hanem mint az élő-holtak.
Éjszakánként egy régi kísértet azzal a tétellel há